Meghalt a Commodore 64 számítógép atyja
Minden idők legsikeresebb otthoni számítógépe, a Commodore 64 megálmodója, Jack Tramiel 83 esztendős korában elhunyt.
A lengyel származású Tramielt
 a második világháborúban Auschwitzba, onnan  pedig Dr. Mengele
utasítására az ahlemi munkatáborba deportálták. 1945-ben amerikai
katonák szabadították ki, két év múlva pedig emigrált az USA-ba, ahol
nyomban belépett  az amerikai hadseregbe és írógépszereléssel
foglalkozott. 
A számítástechnika egyik legfontosabb alakja 1954-ben céget
alapított,  amelynek a munkatábor fogságából történő kiszabadításáért az
 amerikai hadsereg  iránti hálája jeléül mindenképpen valamilyen
militáns nevet akart adni. Mivel  az admirális és a tábornok
 nevek már foglaltak voltak, a  cégnek a Commodore (sorhajókapitány)
nevet adta. A cég kezdetben írógépek  javításával foglalkozott, de mivel
 Tramiel fogékony volt minden technikai  újdonságra, különösen az
elektronika érdekelte, a cég kínálatába minden és  mindenki másnál
hamarabb kerültek be az újdonságok, számológépek,  szövegszerkesztők.
Fejlesztéssel is foglalkozni kezdett, Bowmar-Texas  Instruments
elemekkel kombinált, LED display-s asztali kalkulátort fejlesztett,  és
kezdett árusítani. 1976-ban megvásárolta a MOS Technologies nevű
chipgyártót,  és amikor vezető dizájnere, Chuck Peddle közölte vele,
hogy a kalkulátorok  ideje lejárt, a jövő a számítógépeké, akkor egy
percig sem teketóriázott, hanem  saját számítógép-fejlesztésbe fogott. 
Cége 1980-ban mutatta be a Commodore 64 elődjét, amelynek sikerét
bizonyítja, hogy néhány év alatt egymillió darabot adtak el belőle.
Tramiel –  akinek eredeti lengyel neve dongót jelent – üzleti
zsenialitása azonban nem az  egymillió példányban eladott VIC-20
kreálásában, hanem az arra készült játékok lehetőségeinek
felismerésében rejlett. 1982-ben bemutatta a Commodore 64 nevű otthoni
számítógépét, amely később minden idők legnagyobb számban értékesített
számítógépévé vált. 600 dolláros árával lényegesen olcsóbb volt más
számítógépekhez képest (az Atari 400-as és 800-as közel ezer dollárba
került,  az IBM PC-t és az Apple II-t pedig jóval ezer dollár feletti
árért lehetett  megvenni akkortájt), és a Commodore 64 sok tekintetben lényesen többet is  tudott technikailag számítógéptársainál.
Egy évvel később már 200 dollárral olcsóbban árulták a számítógépet,
és Tramiel  olyan üzleti fogást alkalmazott az értékesítésnél, amely
riválisait padlóra  nyomta: minden Commodore 64 számítógép vásárlónak
beszámította 100 dollárért a  régi számítógépét!
 Amikor a cég 3 évvel később éppen azt latolgatta, abbahagyják-e a
gyártását,  mondván az amerikai piacot alighanem már telítették ezzel a
számítógéppel,  akkor a Commodore 64 berobbant az európai köztudatba, s
gyakorlatilag az egész  világon sikeressé vált. Olyannyira, hogy
gyakorlatilag „megalapított” egy új  iparágat is, a videojáték
fejlesztését.
Az idén 30 esztendeje bemutatkozott, 1 megahertzes, 64 kilobájt
memóriával,  8 bites processzorral, 16 színű grafikával, kétféle
felbontással és 3  hangcsatornával működő Commodore 64-ből valamivel
több, mint egy évtizedes (1994-ig  tartó) pályafutása alatt 30 millió
darabot adtak el, amely világrekordnak  számít.
Tramiel 1983-ban összerúgta a port a cég főrészvényesével, ezért
távozott a  cégtől, de nem szakadt el a számítástechnikától: megvette az
 Atari fogyasztói  termékek divízióját és megalapította az Atari
Corporation-t. A 80-as évek végén  átadta cégét fiának, Samuelnek, aki
azonban 1995-ben szívinfarktust kapott, így  Tramiel kénytelen volt
aktívan visszatérni az üzleti életbe. Egy évvel később  az Atari
beleolvadt a meghajtókat gyártó JTS-be és létrejött a JTS Corporation. 
Tramiel, a Commodore 64 atyja komolyabb betegségben nem szenvedve, békésen, családi körben, hunyt el húsvét napján.
						
			
			
			
			
			
