Atari Lynx, az elhagyott híúz

Az első kézikonzolról (vagyis a blog keretein belül) szóló
gépismertetőben az 1989-ben megjelent 16 bites kézikonzolról (a világ
első színes kijelzőjű kézikonzolja), az Atari Lynx (hiúz) hardveréről lesz szó.

Az eredetileg Handy System néven szereplő Lynx fejlesztése még
1986-ban kezdődött (akkor még pl. kazettás egységként képzelték el),
akkor még az Epyx videójáték-fejlesztő / kiadó berkein belül.

Akkortájt jutott el az Epyx cég abba a helyzetbe, hogy csődvédelmet
kérjen (amikor folytathatja a működést); így a legnagyobb hitelezőjével
az Atari céggel állapodott meg; a gyártást és a forgalmazást átadja
nekik, a szoftverfejlesztéssel pedig továbbra is ő foglalkozik.

Maga a cég végül is nem sokkal élte túl, 93-ban végleg feloszlottak.

Az
Atari az alapötletben apróbb változtatásokat eszközölt (a hangrendszer,
illetve a controlpad terén), majd pár hónappal később, Portable Color Entertainment System
néven mutatta be új hardverét. Ez később módosult a Lynx névre, a
hivatalos viszonteladói kiszállítás előtt; kezdeti ára 180 dollár körül
mozgott.

Ez volt az egyik kezdeti, később komoly problémává váló tény, amely
végül a bukását is okozta (végeredményben kb. csak fél millió darab
került eladásra). Szinte hónapra ugyanakkor jelent meg a Nintendo
Gameboy kézikonzolja, jóval olcsóbban.

És mivel a nagyobb játékfelhozatallal rendelkező Nintendo az áron
kívül még programtámogatottságot is jobban biztosíthatott… az Atari
Lynx nem tudott olyan eladási mutatókat produkálni, amely az Epyx
mellett más játékfejlesztőket is inspirálhatott volna.

1991-ben
az Atari még megpróbálkozott a konzol újra kiadásával, amikor is az
eredeti design megváltoztatásával, energiatakarékos felhasználással (az
elemekről tovább volt képes működni, illetve a korábbinál jobb
háttérvilágítással, plusz lehetőség volt annak kikapcsolására is
takarékossági megfontolásból), Az indulási ára is csökkent, a Lynx első
modell árának feléért hozzá lehetett jutni az alapcsomaghoz.

Ez a változat az Atari Lynx II nevet kapta, amely
már kelendőbb volt az első változatnál, a lemaradást már nem volt képes
behozni a versenytársakkal (elsősorban a Gameboy) szemben.

Végeredményben hivatalosan a Lynx konzol(ok)ra 1989 és 1993 között
kb. 70 játék jelent meg – nem számolva ide a sorozatgyártásba már nem
került, illetve a később készült saját készítésű játékokat. Ugyanis 1999
körül az Atari tulajdonkezelő, a Hasbro szabadon fejleszthető
platformmá tette (vagyis bárki fejleszthet) az Lynx konzolt, így
megnyílt az út az egyedi játékok készítése felé. (link)

Technikai adatok:

CPU: Duálrendszer; egy MOS 65SC02 kb. 4 Mhz-es 8
bites processzor (Mikey), és egy egyedi 8 bites CMOS chip (Suzy) 16
Mhz-en. A segédchip a grafikai feladatokért volt felelős, plusz
matematikai segédprocesszorként is működött.

Videó: 4096 színű paletta, amelyből 16 egyidejű szín
megjelenítése volt lehetséges soronként (de ha sorváltás után paletta
cserélés történt, akkor több is megjeleníthető volt). A 160×102 pixel
felbontás mellett a grafikai feladatokért felelő segédchip képes volt
tömörített spritekezelésre, átméretezésre, nyújtásra, végtelen számú
sprite ütközéskezelt megjelenítésére, stb.

Hang: Az alapváltozat 4 csatornás 8 bites mono
hanggal rendelkezett, a Lynx II változat pedig ezt “sztereósította” fel
(panned stereo).

Memória: 64 kByte DRAM

Ki- és bemenetek: Fülhallgató aljzat (3,5mm sztereó –
eleinte monoként szerelve), valamint a hálózati adapter aljzata (hogy
ne mindig az elemet fogyassza), illetve a ComLynx hálózati aljzat

Egyéb, háttértár: A programok tárolása kártyákon
történt, amelyek 2 MB (16 MBites) maximum méretűek voltak, de általában
128, 256 és 512 kByte volt alkalmazásban. Egyes saját készítésű kártyák
készültek EEPROM írható memóriával, amelyet különféle adatok,
eredménylista mentésére használhattak.

Ezen kártyák is háromféle változatban készültek el; először teljesen
laposak voltak, de a második változat – az eltávolításuk nehézsége miatt
– már “gerinccel” és két alul elhelyezett füllel rendelkezett. Ennek
viszont a tárolása volt nehézkes, így a harmadik végső változat
lekerekített széllel rendelkező kártya lett. Ezekről a hivatalos
változatokról, és másokról is képek itt (link).

A
csomag része volt még egy hálózati adapter, a 6 elemet magában foglaló,
övre is csatolható elemtartó, 2 konzolt is a szivargyújtóra köthető
autós adapter, illetve a hálózati kapcsolathoz való ComLynx kábel is,
amellyel több gépet lehetett összekapcsolni a több személyes játékokhoz.