Bár mifelénk a társasjáték fogalma sokak számára még mindig a „Ki nevet a végén?”-ben merül ki, a világ fejlettebb játékkultúrával rendelkező részein igen nagy népszerűségnek örvendek az ún. táblás stratégiai játékok. Ezek általában igényes, művészi kivitelezésű táblákat és kellékeket tartalmazó szettek, melyek kellően összetett, mégis viszonylag gyorsan elsajátítható szabályrendszerükkel megunhatatlan szórakozást biztosítanak minden korosztály számára.

Noha lassanként hazánkba is begyűrűznek az effajta időtöltések, nem hinném, hogy sokan ismernétek az eredeti Axis&Allies társasjátékot. Nos, ezúttal ez nem is jelent hátrányt, a fejlesztők ugyanis eléggé szabadjára engedték a fantáziájukat az adaptáció elkészítésekor…

A játéknak háromféle módon kezdhetünk neki. A campaign-ban a második világháború legfontosabb csatáit játszhatjuk le akár a szövetségesek, akár a tengelyhatalmak oldaláról. Utóbbi esetben persze egy alternatív történelmi vonalat kapunk, amelyben a nácik győzedelmeskednek a világ felett. Az egyes missziókat a klasszikus RTS séma szerint kell abszolválnunk: bázisépítés, az utánpótlás biztosítása, csapatok toborzása, majd azok valós idejű irányítása az összecsapások során. Nem egészen ezt várná az ember egy táblás stratégiai játék számítógépes feldolgozásától… Amit a kampányból hiányolhatunk, azt a Word War II játékmódban találhatjuk meg. Itt körökre osztott játékmenet mellett kell addig tologatnunk csapatainkat a térképen, míg el nem foglalunk két ellenséges fővárost. A konfliktusokat rendezhetjük a klasszikus kockadobásos módszerrel, vagy le is játszhatjuk az egyes területekért zajló csatákat a már ismertetett RTS nézetben. Természetesen lezavarhatunk egyszerű, gyors ütközeteket is. A Custom menüpont alatt csak beállítjuk a résztvevő feleket, kiválasztjuk a pályát, és már kezdődhet is a hirig.
A lehetőségek részletes bemutatására a World War II játékmódot választottam ki, hiszen ebben egyaránt megtalálható a táblás, körökre osztott, és a valós idejű stratégiai komponens is. Mielőtt azonban belevágnánk a hadjáratba, ki kell választanunk az irányítandó nemzetet, és azon belül egy tábornokot. Gondolom, sokatokat érdekel a parancsnokok listája, ezért megosztom veletek:
USA: Eisenhower, Nimitz, Patton, Arnold
Nagy-Britannia: Montgomery, Mountbatten, Wavell, Wingate
Oroszország: Zsukov, Konyev, Rokoszovszkij, Csujkov
Németország: Kesselring, Mannstein, Rommel, Rundstedt
Japán: Kuribayashi, Mikawa, Nagumo, Yamamoto
Mindegyikük négy speciális parancsnoki képességgel rendelkezik, melyeknek az RTS harcokban vehetjük hasznát. A négyből az egyik mindenképpen a „Corps Reorganization”, amivel elpusztult parancsnoki főhadiszállásunkat pótolhatjuk, a maradék három viszont elég nagy változatosságot mutat. Van itt a légicsapástól kezdve, az atombombán át a semmiből előhúzott páncélosszázadig minden, ami szem-szájnak ingere. Némelyik saját csapatainkra hat, javítva moráljukat, esetleg ideiglenesen megnövelve támadási vagy védekezési hatékonyságukat. Megint mások az ellenség felderítését segítik kémek ledobásával a frontvonal mögé, vagy a titkos rádióüzenetek dekódolásával, ami a „fog of war”-t szünteti meg bizonyos időre.
Ha sikerült döntenünk, a világtérképre kerülünk. A „Rizikó” játékhoz hasonlóan itt is kisebb területekre van felosztva a Föld. Az egyes területekre klikkelve részletes információkat kaphatunk róluk a lent-középen található ablakban. Balra a neve, középen a körönként termelt bevétel, jobbra pedig a birtokló nemzet található. Amennyiben itt „Independent” feliratot látunk, a terület független, így harc nélkül elfoglalható. A deklaráltan semleges (Neutral) országok viszont sérthetetlenek, ezek szürke színükről is felismerhetők. Zöld szín jelöli saját befolyási övezetünket, kék a szövetséges hatalmakét, piros pedig az ellenségét. Fontos, hogy minél inkább kiterjesszük hatalmunkat, hiszen a birtokolt területekről kapjuk a háborúhoz elengedhetetlen anyagi támogatást. Felül, jobbra az aktuális pénzmennyiségünk, mellette zárójelben pedig a következő körben befolyó bevétel látható. Középen az éppen aktív játékos, balra pedig az aktuális kör dátuma található (minden kör egy hónapnak felel meg). A táblán négyféle egység szerepelhet: gyalogsági (Infantry), gépesített (Mechanized), páncélos (Armor) és védelmi (Defense). Az első három mozgatható, illetve bármikor vásárolható, az utóbbiak viszont csak fővárosunk védelmét szolgálják. Minden alakulat egyforma sebességgel mozog, vagyis egy körben csak egy szomszédos mezőre léphet. Erősségük természetesen különböző, ami RTS csatáknál abban nyilvánul meg, hogy milyen egységeket építhetünk. Ha csak gyalogsági csapatokkal indítunk támadást egy ellenséges terület elfoglalásáért, a valós idejű küzdelemben nem férünk majd hozzá a tankokhoz és a gépesített századokhoz. Minden egység fejleszthető, így a gyalogságból első lépésben gépesített, aztán páncélos egység válhat. Ezen felül bármelyikhez hozzárendelhetünk légitámogatást is, ami egy előre telepített repteret jelent az RTS módban. Új egységek vásárlására a jobb alsó panelen látható $ ikonra kattintva van lehetőségünk. Itt igényelhetünk technikai fejlesztéseket is, amelyek csapataink hatékonyságát növelik. Ha sikerült elköltenünk a pénzünket, és a csapatmozgásokat is elintéztük, kattintsunk az „End Turn” gombra, lezárva ezzel a kört. Ilyenkor kell lejátszanunk a betámadott területekért zajló csatákat. A Quick Resolve gombbal a gép gyorsan kiszámítja a végeredményt – ezt csak akkor használjuk, ha jelentős túlerőben vagyunk. Egyéb esetekben érdemes magunknak levezényelni a csatát az RTS mód aktivizálásával.
Némi töltögetés után a terület részletes térképére kerülünk. A „fog of war” miatt nem láthatjuk az ellenség tevékenységét, csak ha egységeink, vagy épületeink látótávolságába érnek. Kezdetben csak egy parancsnoki épülettel rendelkezünk, innen kezdhetjük meg táborunk kiépítését. A jobb-alul látható ikonokkal gyárthatunk különféle épületeket. Az Infantry-, Mechanized- illetve Armor- HQ szolgál a harcra fogható egységek előállítására. A kiegészítő épületek, mint a Motorpool vagy az Engineer Brigade különféle speciális, vagy fejlettebb egységek toborzását teszik lehetővé. A parancsnokságon, és néhány kiegészítő épületben kutatásokat is végezhetünk, amelyekkel új technológiák válnak elérhetővé. Ezek katonáink hatékonyságát növelik a harcokban.
A harcok során különálló katonák és járművek helyett mindig több főből álló alakulatokat mozgathatunk. Három alakzatba rendezhetjük őket: az Assault hatékony támadásban, de csak lassú haladást tesz lehetővé. A Line gyors mozgást biztosít, de sebezhetővé teszi az egységet. Az Aggressive formáció jelenti a köztes megoldást. Minden alakulat a gyártó HQ-jától függ, attól kapja az utánpótlást. Amíg az utánpótlási vonalakon belül maradunk velük, addig folyamatosan gyógyulnak. Az utánpótlási vonalakat alapvetően Supply Depot-k telepítésével, illetve városok elfoglalásával tolhatjuk ki. Amennyiben a csapat HQ-ja megsemmisül, folyamatosan fogyni kezd az életerejük, amíg nem csatoljuk őket egy másik főhadiszálláshoz a lánc-ikon segítségével. Arra ügyeljünk, hogy egy-egy HQ csak korlátozott számú alakulatot tud ellátni, így időről időre újabbakat kell felhúznunk, ha növelni szeretnénk seregünk méretét.
A nagy létszámra szükségünk is lesz, mert a játékban, legtöbb esetben a túlerő győzedelmeskedik, túl sok taktikázásra nincs lehetőség. Eleinte igyekezzünk elfoglalni a semleges városokat, mert így felgyorsul majd pénzünk újratermelődése. Igen, jól hallottátok: nem kell nyersanyagok kitermelésével és a háttérgazdasággal foglalkoznunk, a pénzt folyamatosan kapjuk az anyaállamtól. A muníció- és benzinellátást a szükséges depók telepítésével biztosíthatjuk. Figyeljünk, hogy ezekből mindig kellő számú legyen, mert ha bármelyik nyersanyag mutatója negatívba kerülne, az utánpótlások biztosítása súlyosan megterhelné a pénztárcánkat. Amennyiben a pénzből is kifutunk, egységeink folyamatosan gyengülni kezdenek, ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak. Támadásban jó stratégia lehet az ellenséges egységek utánpótlásforrásainak elvágása. Egyrészt a városok elfoglalásával csökkenthetjük a bevételeiket, másrészt az épületeik megsemmisítésével legyengíthetjük őket. Az AI sajnos elég buta, és nincs felkészülve efféle trükkökre: könnyen el lehet csalni egységeit a bázisukról egy kisebb gyalogoscsapattal, hogy aztán a főerőink szétzúzzák az ellátmányt biztosító épületeket. Hasonló butaság, hogy sokszor látótávolságra gyűjthetjük össze csapatainkat az eleinte még jóval erősebb ellenséges seregektől, mégsem tesznek semmit az AI erői. Sőt, általában azt is tétlenül nézik, ahogy tüzérségünkkel szétziláljuk kiépített védelmi vonalaikat… Bunkereket egyébként a megfelelő épületek és technológiák birtokában mi is felhúzhatunk, így biztosítva a nyugodt erőgyűjtés feltételeit a frontvonalak mögött. Az effajta türelmes „fejlesszünk ki mindent, építsünk sok egységet” taktika általában beválik, mert az ellenfelek ritkán indítanak komoly offenzívát ellenünk. Különösen igaz ez a kampány-mód azon pályáira, ahol szövetséges csapatok is segítenek bennünket. Ezeknek nem adhatunk direkt utasításokat, de megereszthetünk egy-egy hívást a baráti parancsnokságra, kijelölve az offenzíva célpontját.
Mint látható, a győzelmek eléréséhez nem kell különösebben nagy taktikai vagy stratégiai érzék. Sajnos egy meglehetősen egyszerű táblás stratégia és egy gyenge közepes RTS összegyúrásából, buta AI-val nyakon öntve egy elég felejthető játékot kaptunk. Ennek ellenére ideig-óráig el lehet szórakozni vele, de túl nagy csodát senki se várjon.

Cheat:
Egy kis segítséget szeretnék nyújtani azoknak az olvasóknak, akik túl nehéznek találják a játékot. Az RTS módban az Enter lenyomásával hozhatjátok fel a chat-ablakot, és abba írhatjátok be az alábbi kódokat:
rosieriveter – várakozási idő nélküli építkezés
isurrender – azonnali vereség
veday – azonnali győzelem
fieldpromotion – 100 tapasztalati pont
swissbank – 100 pénz
enigma – fog of war kikapcsolása

Tudtad-e?
Az eredeti Axis&Allies táblás játéknak már megjelentek külön az európai és a csendes-óceáni hadszínteret, valamint a partraszállást feldolgozó kiadásai is?