Meglehetősen sok idő telt el azóta, hogy az angliai Blitz Games elkövette az Xbox tulajdonosok talán mai napig legkelendőbb parti játékát, a Fuzion Frenzy-t. Az újgenerációs fejlesztés témája azonban homlokegyenest ellenkezik a fentebb megnevezett produktummal, ugyanis a klasszikusan visszatérő videojáték-motívumok oszlopos tagjait, a zombikat helyezi előtérbe, méghozzá eddig szokatlan aspektusból.

A 2007-es megjelenéssel számoló csapat Possession című alkotásában egy „zombivezér” rothadó testébe bújva riogathatjuk az ártatlan civil lakosságot. Téve mindezt egy GTA-szerű, 48 km2-es kiterjedésű élő városkában, ahol a fő feladat a halál genezisébe taszítani mindent, ami csak él és mozog.

A súlyos mondatok leírva és kimondva is enyhén szólva furcsák és viccesek, de ha a színfalak mögé kukkantunk, rögvest kiderül, hogy egy taktikai elemekkel átszőtt akcióorientált játékkal van dolgunk. A készítőket olyan B-kategóriás klasszikus zombifilmek inspirálták, mint a Dawn of the Dead, vagy Evil Dead című örökérvényű alkotások – mindent, ami egykoron a celluloidszalagokon helyet kapott, most visszaköszön videojáték formájában. Sok vonást fedezhet majd fel a nyájas olvasó napjaink mozis produktumaival (28 nappal később, vagy a Resident Evil) is, de hogy egyedi legyen a dolog, a háttértörténet azért saját erőlködésből áll össze.

Történt ugyanis, hogy a zsarnoki kapitalista szervezet irányította városkában négy aktivista halált megvető bátorsággal bejut a cég titkos kutatási részlegébe, ahol ténykedésük eredményeként kísérleti vakcinákkal fertőződnek meg. A genetikai deformációk következtében órák alatt zombikká változnak, de érdekes módon közülük az egyik hihetetlenül erős és meglehetősen intelligens élőhalottá mutálódik. A meglepő oximoron ellenére képes lesz úrrá lenni az alapvető életfolyamatokon és erejének, valamint saját gondolatainak eredményeképp vezető szerepet tölt be felülkerekedvén a többieken. A laborból kitörő zombik ellepik a várost és a lakosságot megfertőzve felveszik a harcot a zsarnoki, gonosz szervezettel.

A városra szabaduló pusztulás és káosz elhozatala a főhős, nevezett Enslaver feladata. A vizuális gyönyörökkel megáldott világ, az innovatív játékmenet és a kirívó látvány biztosan meghozza a játékos kedvét az akciókhoz, így parancsnoki feladatait ellátva bőszen osztogathatja majd a végítéletet a halandó embereknek.
Az egyik legfontosabb tényező, hogy a Possession rendkívül jól ötvözi a taktikai játékok körülményes irányítási mozzanatait és az akciójátékok pörgős játékmenetét is.

A kontroller bal trigger gombját lenyomva dinamikusan nagyobbodó kijelölő sugarat határozhat meg a játékos, amely piros színnel jelenik meg a képernyőn. Minél tovább tartja nyomva, annál nagyobb területet von be – az ott tartózkodó zombik pedig csapatba verődnek fogják várni a D-paddal kiadható parancsokat. Ezzel a mozzanattal könnyen és egyszerűen jelölhetünk ki egyetlen, de akár egy, vagy több csapatnyi élőhalottat is és vezényelhetjük a nekünk tetsző irányba. A digitális kar négy iránygombja négy különböző parancsot takar majd (követés, mutálódás, támadás vagy egy terület őrzése), amelyeket a kijelölést követően adhatunk meg hűséges követőinknek. A bőrt lehúzva ez bizony nem más, mint egy átlagos taktikai elemekkel fűszerezett akciójáték, de semmi esetre sem survivor-horror. Túlélni ugyanis nem nekünk, hanem ellenfeleinknek kell a dolgot, ám hogy ne legyen könnyű dolguk, zombik százait vezényelhetjük majd ellenük.

A Blitz Games az E3-on is megerősítette, hogy számtalan ellenféltípus lesz a játékban, amelyből fakadóan a zombik is változatosak lesznek. Például nem mindegy, hogy a kiszemelt célpont milyen fizikai erőnlétű vagy képességű – teljesen más élőhalott fejlődik egy civil lakosból, mint egy SWAT kommandósból. Jelenleg ötféle fajtáról szól a fáma, melyek közül mindegyik teljesen eltérő képességekkel rendelkezik.
A Shambler a tipikusan ügyetlen és esetlen fajtát képviseli, ami annyiszor visszaköszönt már a mozivásznakról és a Resident Evil típusú játékokból is. Egyetlen dolog érdekli, mégpedig az evés, és ennek megszerzése. Könnyű lesz leteríteni őket, igazán veszélyesnek csak nagy falkákban tekinthetők, ám különleges képességük, hogy a felfegyverzett ellenfeleket zombivá változtatva öröklik azok harci képességeit – és így az Enslavert védve, élő védőfallá verődve FPS nézetben akár fel is használhatjuk őket.
A Runner típus igazi modern zombi: gyors, atlétikus és rendkívül rémítő randaság. Bárhova felkapaszkodik, és felkúszik, hogy elkaphassa a prédáját. Negatívuma, hogy túlságosan buta a fegyverhordozáshoz, ám a Shambler csoporttal vegyítve igazi vadászfalkát hozhatunk majd létre belőlük.
A harmadik faj Bloater névre hallgat és nem más, mint a rothadó test által kibocsátott gáz telítette szörnyeteg. Ha megfelelő pozícióba ér, hajlamos felrobbantani, ezáltal szétszórni önmagát – így megfertőzve a körültte levő teremtményeket. Nagy tömegben kiváló pusztítást végezhetünk majd vele, így távolról nézve taktikai kulcsszerepet szántak neki.
Eddig három típusról esett szó – az utolsó kettő amolyan specifikus faj, közülük az egyik Shredder névre hallgat. A Shredderek igazi szupergyilkológépek – ha jelzőkkel szeretnénk illetni őket, a Zombi speciális egységnek hívhatnánk őket. Rendelkeznek egy ún. Vision móddal is, amelyet használva már távolról felismerik az ellenfél típusát és fegyverzetét. Hátrányuk talán az, hogy rendkívül sérülékenyek, ezért nem közelharcra tervezettek.
A készítők az ötödik fajt jelölték meg uralkodó típusnak: a Monster kategóriába tartozó példányok akár három méter magasak is lehetnek. A halott hús és a genetikai mutáció mintapéldányai, akik emberfeletti erővel bírnak, így nem gond nekik pl. egy autóbusz hajigálása sem. Hátrányuk, hogy elpusztulnak a spórás (pl. bloater) fertőzésektől, így használatukhoz körültekintő és alapos megfontolások szükségeltetnek majd.
A pályák alapvetően egyszerűek lesznek, csak az ellenfelek ereje válik egyre szívósabbá. A város nem csak egy poligonokból és textúra falakból álló pixelhalmaz lesz: rendelkezik csatornahálózattal, vízi, elektromos és pl. rendőrségi kommunikációs rendszerrel is, amiket nem egyszer kell majd felhasználnunk a céljaink szentesítéséhez.
Hívhatunk majd pl. segítséget telefonon, hogy aztán a kiérkező rendőröket megfertőzve bejuthassunk a rendőrkapitányságra, vagy felrobbanthatunk egy üzemanyag szállító kamiont, hogy pusztítást végezzünk az egyik épületben, ezáltal kijelölve az alternatív útvonalat a minket követő hörgő élőhalott csordának. Az ellenfelek mindeközben folyamatosan erősödnek – míg pl. a történet elején csupán járőr rendőrökkel kell felvenni a harcot, addig annak előrehaladtával már a nemzeti gárda, és speciális földi-légi egységek is megnehezítik a küldetések teljesítését.

Konklúzió: a Possession elegyíti a klasszikus B kategóriás horrorfilmek hangulatát a zombik százát néhány gombnyomással irányító videojáték élvezetével. Hála az alapos tervezésnek, a felbukkanó stratégiai elemeknek, a rendkívül impresszív ábrázolásnak (és a brutális teljesítményű hardvernek) a játék minden jel szerint hosszú szavatosságot áraszt magából. Az egyetlen szürke folt az egészben, hogy a 2007-es évre előirányzott multiplatform (Xbox 360, PS3, PC) produktum a mai napig nem talált kiadóra. Őszintén reméljük, hogy valamelyik óriás lát fantáziát a Possessionban – kár lenne érte.

Vírusirtás

Mivel a Possessiont főleg a klasszikus zombifilmek inspirálták, ezért nem csak a csapatmunkát, hanem a félelmet is át kell valahogy hozni a többjátékos módokba. Erre szolgálnak pl. a különböző vírusok, amik a zombik között terjednek. Multiplayer berkekben a játékos irányította förmedvények hajlamosak a fertőzésre, és ha kiderül egy karakterről, hogy víruzgazda, a terjedés veszélyét felismerve rögvest el akarják majd pusztítani őt a többiek. Célszerű tehát óvakodni ezektől a förtelmektől még akkor is, ha néhány csapattag rendelkezik ellenszérummal az adott zombibajra, mert a hideg acélgolyónál nincs hatásosabb az ilyen bajok ellen. A vírusok alkalmazásával tehát így-vagy úgy, de mégis sikerült valami túlélőszerűt csempészni a multiplayer hadakozásba, hiszen a megfogyatkozott életerő, a véges utánpótlási készletek és a vírusok terjedése belső harcokat is szíthat a zombihordák irányítói között, amelyre online multiplayer berkekben eddig nem nagyon volt példa.