2669. Valahol a Kilrathi Birodalom és a Földi Államszövetség határvidékén. Nem változott semmi miótta elhagytuk a Concordia fedélzetét (Wing
Commander II.), a kilrathik és az emberek közötti évtizedekre
visszanyúló háború továbbra is szedi áldozatait. Mindkét fél ért már el
olyan sikereket, melyek a harcok közeli befejeztét jósolták, de ezidáig
még egyik fajnak sem sikerült igazán felülkerekednie a másikon. A
Szövetséges Flotta támadásai során szerzett területek gyorsan
visszakerülnek a Kilrathi Birodalom fennhatósága alá, de ez az igazság
többnyire fordítva is igaz. Ez a háború már állóháború, s mint ilyen,
leginkább a határvidékeken élõ bolygók és ûrbázisok lakóit viseli meg.

A közbiztonság csapnivaló, a rendõrség egységei egyre fogynak a renitens elemekkel történõ állandó összecsapások folytán. Egyes szektorokban már az anarchia kezdeti jelei tapasztalhatók. A Szövetséges Flotta erejét teljesen lefoglalja állásainak tartása, valamint a portyázó kilhratik felkutatása és eliminálása, így érthetõ, hogy az idõközben elszaporodott kalózokkal már nem nagyon tud foglalkozni. Egy fanatikusokat magába tömörítõ -feltehetõleg háborúellenes- szekta is feltûnt a színen, kik vallási alapon mindenkit megpróbálnak kiirtani, akinél fegyvert látnak. Békés, fegyvertelen kereskedõk nem léteznek, vagy ha mégis, akkor inkább öngyilkosoknak nevezhetõk, mint kereskedõnek. A fejvadászok állandóan lesben állnak, s pénzért bárkit átsegítenek a másvilágra. Senki sem tudhatja, hogy a saját neve mikor kerül fel egy “head-hunter” listájára. Ilyen körülmények között nehéz az élet, senki sem akarja az életét ingyen kockára tenni, mégha egy rövid “kirándulásról” van is szó a szomszédos bázisra. A különbözõ szervezeteknek és cégeknek tehát nincs más választásuk, mint kiírni a feladatot és várni hogy valaki önként jelentkezzen rá. Ez a világ a vállalkozó kedvû kalandorok világa. Vagy ahogy õk nevezik magukat, a “PRIVATEER”-eké!

A programot leginkább, mint az Elite és a Wing Commander II keverékekét lehetne jellemezni. Magába ötvözi az Elite kereskedõs, fejlesztgetõs részét a Wing Commander világával és grafikájával. Mint minden ORIGIN játékban, itt is remek a történet, habár ezzel az új játékosok kezdetben nemigen találkoznak, legfeljebb a bárokban elejtett megjegyzések alapján. Természetesen hõsünk is egyike a fent említett kalandoroknak, bár egyelõre a szerényebb fajtából. Az elmaradhatatlan barna bõrdzseki mellett 2000 credit és az “ûrhajó” kitüntetõ címmel ellátott bárka az alapfelszerelésünk, bár ez utóbbi leginkább egy traktorra emlékeztet. A gyönyörû intro után megjelenõ menü túl sok magyaráznivalóra nem ad okot, egyedül az OPTIONS menühöz szeretnék egy apró megjegyzést fûzni. Amatõr versenyzõk beállíthatják maguknak az örökéletet vagy az öröklõszert a harc gyakorlására, ekkor azonban egy árva garast sem fognak kapni a teljesített küldetésekért. Tehát ha valaki karriert akar csinálni, jobb ha elfelejti ezeket!

Kalandjainkat a Troy rendszer Achilles nevû bányászaszteroidáján kezdjük, ahová az intróban látott néhány kalóz legyõzése után leszálltunk készleteinket feltölteni és új küldetés után nézni. Miután szétnéztünk a bázis belsõ folyosóin, látni fogjuk, hogy a helyszínek nagy része már ismerõs más játékokból, így többnyire pár mondatban össze lehet foglalni a szerepüket.

– Commodity Exchange: Rakomány vásárlása és eladása (Buy vagy Sell). Hozzávetõleg háromszor annyi féle áruval kereskedhetünk mint azt Elite-ben tehettük, azonban itt bizonyos cikkekhez nagyon nehéz hozzájutni, és az árrés is jóval kisebb. Persze azért itt is meg lehet találni az aranytojást tojó tyúkot, csak próbálkozni kell.

– Ship Dealer: Új hajó vásárlása (bõvebben lásd késõbb)

– Repair and Upgrade: A kalózok találatai vagy egy aszteroidával történt kellemetlen ütközés következményeit javíthatjuk itt ki (Repair), vagy új felszerelést vásárolhatunk hajónkra (Upgrade).

– Software Booth: A célkövetõ berendezés javítása (Repair), vagy új rendszer vásárlása (Buy) végezhetõ el innen.

– Mission Computer: A cégek megfelelõ díjazás ellenében különbözõ feladatok elvégzésére tesznek ajánlatokat, melyek közül tetszésünk szerint választhatunk (Accept), akár többet is. Vigyázzunk azonban, hogy egyszerre maximum 3 küldetést vállalhatunk el, és ha valamit elvállaltunk, az addig nem törlõdik, amíg el nem végeztük.

A lehetséges küldetésfajták a következõek:
Cargo Mission – Áruszállító küldetés
Attack Mission – Egy adott navigációs ponton lévõ ellenség elpusztítása
Scout Mission – Lényegében ugyanaz mint az Attack Mission, csak nem törvényszerû, hogy mindig találunk valakit a megadott helyen.
Patrol Mission – Õrjárat adott számú navigációs pont érintésével
Defend Base Mission – Bázis védelme a támadóktól
Bounty Mission – Fejvadász küldetés

Legjobban a fejvadász küldetésekkel lehet keresni, de ezzel kezdetben ne nagyon próbálkozzunk érthetõ okokból kifolyólag (hamar szétlõnek).

– Merchant’s Guild – A belépési díj (2000 credit) kifizetése után a Kereskedõk Céhének tagjaivá válunk, s lehetõségünk lesz itt is küldetésekre jelentkezni. Többnyire áruszállítást ajánlanak. Ha valaki kereskedõi babérokra pályázik, annak érdemes ide belépni, mivel az itt ajánlott küldetések általában jobban fizetnek mint a “mission computer”-ben találhatók.

– Mercenary’s Guild – Zsoldosok Céhe. A belépési díj itt 5000 credit, de egyébként ugyanaz mint a Kereskedõk Céhe. A zsoldosoknak többnyire fejvadászatot vagy õrjáratokat ajánlanak, és itt is elmondható, hogy ezek a küldetések jövedelmezõbbek a “mission computer” által ajánlottaknál.

– Bar – Rendkívül hasznos infókat szerezhetünk ha kikérdezzük a csapost, sõt, a késõbbiekben kialakuló történetben is ezen keresztül találkozhatunk a szereplõkkel. Rendkívül érdekes mendemondák keringenek például egy új kilrathi szuperfegyverrõl, sõt, hébe-hóba rebesgetnek valamit egy ismeretlen civilizációról is, mely állítólag sokkal õsibb és fejlettebb mint akár a kilrathik, akár az emberek. Lehet, hogy a harcban álló feleken kívül még egy világ létezik a Galaxisban??? Ki tudja…!      

– Egyéb – Ez alatt azokat a helyszíneket értem, melyek bizonyos bázisokhoz kötõdnek, és máshol nem találhatók meg. Ilyen például az admirális irodája a Perry rendszer katonai bázisán.

A fent felsorolt helyszínek mindegyike nem mindig található meg mindenhol, így például nem minden bázison tudjuk hajónkat kijavítani. A különbözõ rendszerekben sokféle ûrállomással vagy bolygóval találkozhatunk. A legjellemzõbbek a bányászaszteroidák (Mining Base), a mezõgazdasági bolygók (Argicultural), és a finomítók (Refinery). Elvétve találkozhatunk szórakozóhelyekkel (Pleasure) vagy közigazgatási központokkal (Governmental Base). Természetesen nem maradhat ki a katonai bázis sem (Military base), és ha elég ügyesek vagyunk, eljuthatunk egy titkos kalóz bázisra is, vagy akár egy egyetemi városba. Nem érdemes az összeset pontról pontra végigelemezni, mivel sokféle van a felsoroltakon kívül, és így a felfedezés öröme is megmarad.
Mielõtt kilépnénk az ûrbe, érdemes lenne végignézni meglévõ vagy jövendõbeli felszerelésünket. Itt igaz az egyébként vitatott igazság, hogy ‘ami drágább, az jobb’. A vásárolható felszerelések magukért beszélnek, s mivel a képük is ott van, nem hiszem, hogy bárkinek gondot okozna funkciójuk kitalálása, ezért én inkább a véleményemet szeretném leírni néhányukkal kapcsolatban. Természetesen a késõbbiekben a cél az, hogy mindenbõl a legjobb álljon rendelkezésünkre, de kezdetben talán hasznos ha mindenki tisztában van vele, hogy mibe érdemes kevéske megtakarított pénzét beleinvesztálni. Tehát elõször is, aki teheti, szerezzen be minél drágább fegyvert. A minõségi ugrás a 20.000 credit értékû ágyúnál figyelhetõ meg, akinek ilyen van, az minden különösebb gond nélkül irthatja vele a kalózokat. (Persze egy Ralthra azért ezzel még elég nehezen intézhetõ el) Ahhoz, hogy fegyverünk megfelelõen mûködjön, szükségünk van egy jó minõségû Engine Upgrade-re és Shield Generator-ra, ami értelemszerûen pajzsaink teljesítményét is megnöveli. A rakétákat személy szerint nem kedvelem annyira, talán mert többségükben megbízhatatlanok és drágák. Persze vannak olyan szituációk, melyekben csak ezek segíthenek, de esetenként 3-4 rakétát is ki kell lõni, mire egy célbatalál. Az elõbb felsorolt negatív tulajdonságok alól a kivétel az FF típusú rakéta, ez viszont a kezdetben egy kicsit drága mulatság. Ezzel szemben rendkívül hatékonynak találtam a torpedóvetõt. Igaz ugyan, hogy nem rendelkezik célkövetõ tulajdonságokkal, viszont egy közeli találat végzetes sérülést okozhat ellenfelünk hajóján, és nem elhanyagolandó tulajdonsága, hogy mindössze 15 credit az ára egy töltetnek. A Repair Droid megvásárlásával függetleníthetjük magunkat a bázisoktól, mivel minden belsõ javítást elvégez menet közben. A javítási költségek megspórolásával hamar megtérül az ára, s habár a hajó külsõ részéhez nem fér hozzá (páncélzat, lövegek), mindenképpen érdemes rá beruházni. Az utánégetõ remekül alkalmas többek között a menekülésre, a Tractor Beam pedig az ûrben lebegõ tárgyak fedélzetre hozására (ehhez azonban elõbb egy lövegállást kell vásárolni!), míg a Jump Drive segítségével a rendszerek között tudunk ugrálni. A célkövetõ berendezést nem érdemes lecserélni, csak ha már nagyon sok pénzünk van. Igaz, a meglévõ rendszernek vannak kisebb nagyobb hibái, de ezeket meg lehet szokni. A térképeket is ráérünk majd akkor megvenni, ha már elég erõsnek és bátornak érezzük magunkat, hogy nekiálljunk a rendszerek között csatangolni.  

A 3 vásárolható hajó közül az ORION lassú, de iszonyú páncélzatot lehet rá rakni és óriási raktérrel rendelkezik. A GALAXY rendkívül impozáns, gyors, mozgó erõddé alakítható kereskedõhajó, míg a CENTURION vadászrepülõ, könnyûszerrel veszi fel a versenyt bármelyik szövetséges vagy kilrathi hajóval (persze megfelelõ felszereléssel a fedélzetén). Ha új hajót veszünk, az árba beszámítják régi hajónkat és a rajta levõ felszerelést, értéküknek durván 60-70 százalékáért. Az új jármûvön viszont egy Jump Drive-on kívül nincs semmi, és a program hibájából kifolyólag a már meglévõ felszerelést nem lehet átszerelni az új hajóra. Tehát ha vásárolni akarunk egy új verdát, akkor elõbb gyûjtsünk még egy kis pénzt, hogy legalább egy lézert tudjunk rá venni. Komolyabb küldetésekbe, vagy esetleg a sztoriba belekezdeni csak egy igen jól felfegyverzett Centurionnal érdemes, ellenkezõ esetben az esélytelenek nyugalmával figyelhetjük, hogy például 6 Demon hogy lõ ripityára nem egész fél perc alatt.

Miután megejtettük a bevásárlást és a javításokat, végre felszállhatunk (Launch). Habár az egyes ûrhajókon a mûszerfal kiosztása különbözõ, a mûszerek azonosak. Akik már játszottak a Wing Commander valamelyik részével, azok nyugodtan átugorhatják ezt a részt. A célkövetõ computert biztos mindenki meg fogja ismerni, csakúgy mint a pajzsok állapotát jelzõ mûszert. A célkövetõ computeren a szürke pöttyök az ûrhajók, a fehér kereszt a navigációs pontot, míg a szürke kereszt a befogott (L) célpontot jelöli. Késõbbi típusok az ellenfelet és a barátot különbözõ színnel jelölik, több funkciót ismer a rendszer, így például az “I”-vel egy célzásmegkönnyítõ rendszert aktiválhatunk, míg a “T” lenyomásával az egyes célpontok között lehet választani. A pajzsok állagát a “középsõ mezõt körülvevõ csíkok” vastagsága jelöli, a shield generátor típusától függõen az “S” lenyomásával váltogathatunk az egyes funkciók között. Erre akkor van szükség, ha egy jó minõségû pajzsgenerátorral rendelkezünk, de a rendszer nem képes annyi energiát termelni, amennyire a pajzsgenerátornak és a lézereknek együttesen szüksége van. Ez abban nyilvánul meg, hogy többnyire a mûszerfal közepén elhelyezkedõ energiajelzõ mûszer folyamatosan fogy, ahelyett hogy töltõdne, és így képtelenek vagyunk lõni egy bizonyos idõ után. Ilyenkor a fent említett módon kisebb teljesítményre kell állítani a pajzsot, és egy adandó alkalommal fejleszteni a hajót egy új Engine Upgrade-del. A harmadik display egy többfunkciós monitor, melynek a következõ kijelzõi vannak: A “W” megnyomásával a kívánt rakéta fajtáját, míg a “G”-vel a választott ágyú fajtáját állíthatjuk be. “E”-vel a befogott célpont nevét, távolságát és pajzsainak állapotát, míg a “V”-vel egy külsõ kamera segítségével a célpont valós képét nézhetjük meg. A “D” hatására adatokat kapunk a rendszerrõl melyben tartózkodunk, továbbá a beállított navigációs ponttól mért távolságunkat. A “C” a kommunikációs képernyõt aktiválja, az “M” pedig egy listát készít raktárkészletünkrõl. Aki nem találná a gombokat a csata hevében, annak segítség, hogy a “[” nyomogatásával folyamatosan változtathatjuk a kijelzõt. Sebességünket a “+, -” segítségével állíthatjuk be, az utánégetõt a joy felsõ gombjának két egymást követõ gyors lenyomásával és nyomvatartásával aktiválhatjuk. Az “X” billentyû segítségével a világûrbe tudjuk üríteni a raktárkészletünket, habár ennek eddig nem sok hasznát láttam. (Igaz, a kalózok helyenként felszólítanak erre, de akkor se nyugszanak, ha megkapják amit akarnak!) Az “N” gomb lenyomásával a navigációs térképhez jutunk. A térképen vagy a rendszer, vagy az egész quadrant képe látható “SYSQUAD”, továbbá választhatunk, hogy a térkép melletti kijelzõn a küldetéseink vagy a navigációs pontok jelenjenek meg “NAVMIS”. A térképek, navigációs pontok és küldetések között a nyilakkal tudunk választani. A kiválasztott navigációs pontot a gép sárga körrel jelöli, ahol küldetést kell teljesítenünk, azt pirossal. Ahhoz, hogy a gép teljesítettnek vegyen egy küldetést (tételezzünk fel egy scout mission-t), minden ellenséget meg kell semmisítenünk és át kell haladnunk a navigációs pont közepén. Ekkor a piros kör kékre vált, és mehetünk a következõ pontra (amennyiben van ilyen). A fizetségünket akkor utalják át a számlánkra, amikor sikeres leszállást hajtottunk végre bármilyen bázisra. Ha más rendszerbe akarunk ugrani, válasszuk ki a megfelelõ nav. pontot, ahonnan ugrani akarunk (Jump to …), majd az ESC megnyomásával térjünk vissza a fõképernyõre. Ha nem állunk támadás vagy rendõrségi vizsgálat alatt, akkor égni fog az “AUTO” lámpa. Az “A” megnyomásával aktiváljuk az autopilótát, mely – hacsak nem jön közbe valami – eljuttat minket egészen a kívánt ugrópontig. Ha szorgalmasan haladunk a fehér kereszt irányába, elõbb utóbb egy kék felhõben találjuk magunkat. Itt nyomjuk meg a “J”-t, és ha rendelkezünk Jump Drive-val, már meg is történt az ugrás. Figyeljünk arra, hogy mindig legyen elegendõ üzemanyagunk. Az üzemanyag mennyiségét az ‘F’ (Fuel) jelû mûszer jelzi (egy ugrás egy rovásnak felel meg), ezt egyébként minden leszálláskor automatikusan feltöltik. F1-tõl F4-ig az ûrhajóban nézhetünk szét, F5-tel a hátsó lövegállásba jutunk, F7-tel a rakétakövetõ nézetet kapcsolhatjuk be, F8-cal pedig kívülrõl szemlélhetjük ûrhajónkat. Állást csak bázison menthetünk, itt a “C” gomb az, amivel az I/O menübe juthatunk.

Ennyi ismeret bõségesen elegendõ egy sikeres karrierhez, a többire idõvel mindenki rájön. A sokat emlegetett sztori szép lassan kialakul, úgyhogy nem kell félni, a játéknak van célja azon felül, hogy látástól vakulásig kereskedünk. Összegzésképpen a program nagyon szép (sokkal szebb mint a Wing Commander II), az ORIGIN nem hazudtolta meg önmagát. A wichesteren 16, “speech disk”-kel 22 megabyte-ra van szüksége. Az újságok szerint a játékot 486DX2 66 MHz-re fejlesztették, de azért szerintem egy-két kivételtõl eltekintve ez egy kicsit túlzás. Mindenképpen 486-os alaplap kell az élvezhetõséghez, mivel 386DX 40 MHz-en már nagyon kevés fázist számol a gép, és ezért igencsak ugrál a kép. Én 486SX 33 MHz-en játszottam vele, és eltekintve a szélsõséges szituációktól (5 Retro lõ 2 kereskedõt és engem egy aszteroidamezõben 3 km-re egy ugróponttól), nem volt vele különösebb problémám. Lehet, hogy az elején egy kicsit unalmasnak fog tûnni a rengeteg egyforma küldetés teljesítése, de ne csüggedjen senki, mert ez csak a mindenki számára egyformán nehéz kezdet. Végezetül álljon itt néhány tipp a kezdõ Privateer-eknek:

 Érdemes fát szállítani mezõgazdasági bolygóról bányászaszteroidára.
 Amikor küldetést választunk, figyelmesen olvassuk el, hogy melyik rendszerbe    küldenek, mert különben kellemetlen meglepetések érhetnek.
 A Perry rendszer egy kifejezetten nyugalmas hely. Nyüzsögnek a rendõrök, kalóz viszont alig akad. Küldetéseket azonban itt is ajánlanak…
 Érdemes a patrol mission-öket erõltetni az elején, mert viszonylag jól fizetnek.
 Ha valaki teheti, inkább gyûjtse a pénzét, és vegyen egybõl Centurion-t. Megéri!
 És végül, ha már elég erõsnek érezzük magunkat, nézzünk be New Detroit bárjába!

 És végül, ha már elég erõsnek érezzük magunkat, nézzünk be New Detroit bárjába!