Néhány játék első ránézésre annyira őrültnek tűnik, hogy biztosra vehetjük: irtó jó lehet vele zúzni. A Donkey Kong Jet Race is az előbbiek közé tartozik, és minden elmondott szó igaz rá.

A Mario Kart versenyzési divatot sokféleképpen elképzelhetjük, csak éppen majmokkal és gyíkokkal a főszerepben nem. A Donkey Kong Jet Race még erre is rátesz egy-két lapáttal, hiszen maga a főszereplő, a mindenki által ismert Donkey Kong egy lábára erősített hordókból álló meghajtóval versenyez. Nem elég őrült? Akkor olvass tovább!

A Jet Race eredetileg egy GameCube címként szórakoztatta a nagyérdeműt, míg nem a Nintendo cég úgy gondolta, hogy ideje kiadni, és átportolni a friss, házon belüli konzolra: Nintendo Wii-re. Az említett átköltöztetés első és legfontosabb előnye a teljes Wii Remote kihasználás, melynek segítségével kedvenc Donkey Kong-unk irányítása minden eddigieknél kezelhetőbbé vált. Az irányítás a következőképpen alakult: ha a Nunchuk és a Mote eszközöket gyorsan fel le mozgatjuk, akkor Donkey Kong barátunk gyorsítani fog. Ha felfelé húzzuk mindkettő perifériát, akkor ugrik, ha balra billentjük mindkettőt, akkor balra, a jobbra billentjük, akkor értelemszerűen jobbra kanyarodik.

A sebességet fokozhatjuk banánok beszerzésével, vagy aha átrepülünk a megfelelő hordókon – a lényeg, hogy soha ne veszítsünk a sebességből. A játék elején ezt egyébként egy gyors tutorial keretében el is sajátíthatjuk, csak úgy, mint az irányítás csínját-bínját is. Az ellenfelek sem fogják megkönnyíteni a dolgunkat, hiszen a különböző pályákon különböző módszerekkel szeretnének minket kiejtetni a versenyből, így az irányítás mellett nem árt a konkurenciára is figyelni. Mindazonáltal gép ellenfeleink is vétenek néha hibákat, annak ellenére hogy a Nintendo fejlesztői úgy alkották meg őket, hogy működésüknek megfelelően tökéletesen cselekedjenek.

A Single player játékmód meglehetősen bőséges, hiszen többfajta pályán, jellegzetes környezettel élvezhetjük a száguldást, ám akad olyan játékos, akinek ez nem elég. Nekik, és természetesen mindenki másnak pakolta bele a négyjátékos osztott képernyőt a cég, s talán a legszórakoztatóbb játékmódot köszönthetjük a Donkey Kong felhozatalából. A legjobb egy baráti társaság tagjaként részt venni a versenyekben, hiszen a móka és összetartozás jelei mindenkin megfigyelhetőek lesznek.

Vizuális szemmel a Jet Race nem sokat változott a GameCube-os időktől, hiszen szép, színes játék, a megfelelő megjelenítésekkel, ám nem hozták ki azt a bizonyos pluszt belőle, amit a Wii hardvere még elbírt volna. Ez leginkább a pálya menti részletekben mutatkozik meg, de nem szabad leírni a látványt, hiszen nem nevezhetnénk csúnyának, csupán többet is kilehetett volna hozni belőle.

A hangzás szerencsére hozza a várt színvonalat, és az effektek, valamint aláfestő zenék sem mondanak csődöt, ha hallószervünk kényeztetéséről van szó.

Mindent összevetve, a Donkey Kong Jet Race méltó utódja a GameCube verziónak, az új irányítás eltalált, bár néha nehézkes, a grafika is megfelelhet igényeinknek még ha néha hiányos is, az audio rész pedig mindezeket üdítően kiegészíti. A Jet Race megérdemel egy esélyt, azok számára akik szórakozni vágynak, és azok számára is, akik csak kikapcsolódni szeretnének egy kis időre.