Bárok hátsó helységeibe eldugott irodák, füstös lebujokban összesúgó rosszarcú emberek, az utcákon hosszú kabátban, zsebredugott kézzel fal mellett sétáló maffiózók, a járdákon és a bárokban magukat kínáló utcalányok, riadt tekintetű bártulajdonosok, és hónuk alatt rejtélyes csomagot cipelő futárok. Íme a gengszterek földje, ahol a fegyverek szava az úr, és mindennél többet érnek családi és üzleti kapcsolatok. Ha túl akarod élni, tartoznod kell valahová. 

Az öt testvér, Romano, Angelo, Sony, Chico és Mario Palermóban nevelkedett, a nagyapjuk házában. Egy hajnalon heves tűzharc hangjait verték vissza az óváros falai, és reggel holtan találták Chico Manganót. Több tanú is jelentkezett, akik azt állították, hogy a fiú gyilkosai a saját testvérei, Romano, Angelo és Sony voltak. Mario nem hitt a fülének, de a bizonyítékoknak kénytelen volt hinni, amiben az is közrejátszott, hogy a három fivér nyomtalanul eltűnt. Mario megesküdött, hogy megbosszulja fivére halálát, megkeresi az eltűnt gyilkosokat, és végrehajtja a vendettát. Két év telt el, és egy nap Mario egy telefonhívást kapott az Amerikába települt nagybátyjától, Vincenzo Manganótól, miszerint több embere is látta Paradise Cityben a három fivért. Mario hát felkerekedik, hogy elvégezze, amire esküt tett. Mi akkor kapcsolódunk be a történetbe, mikor Mario megérkezik Paradise Citybe, és felkeresi Vincenzót, hogy segítséget kérjen esküje végrehajtásához. Vincenzo természetesen nem utasítja vissza a kérést, de cserében előbb Mariónak be kell bizonyítania hűségét a családhoz, így megkapja első feladatát, miszerint rá kell vennie az utcában lévő fegyverüzlet tulajdonosát, hogy lőszert szállítson a Mangano családnak. Ezzel persze nincs vége a feladatoknak, hiszen Mario szinte minden nap valami új megbízás kap nagybátyjától, Vincenzo pedig csak halogatja, hogy segítsen Mariónak kézre keríteni Chico gyilkosait. 
A megbízások szinte mindegyike valami gyilkosság, mely során egy másik család valamely tagját, sőt legtöbbször a családfőt kell megölni, de felvonul a palettán a besúgók kézre kerítése, üzletek megzsarolása, sőt elfoglalása, de olyan is van, mikor egy másik családnak kell segíteni. Első olvasatra mindez kalandjátéknak tűnhet, pedig nem az. Egy jól felépített  klikkelgetős RTS, kiegészítve az RPG-k néhány elemével. Nyersanyagunk a pénz, amit az üzletek zsarolásából a védtelen pénzbehajtók szednek össze, és amit a megbízásokért kapunk. Ebből a pénzből vásárolhatunk fegyvert, lőszert, és bérelhetünk fel a család területén lévő lebujokban különféle alvilági figurákat. Az, hogy egyszerre mennyi emberünk lehet, a szerint változik, hogy Mario hány feladatot végzett el sikeresen, és hány embert ölt meg. A felbérelhető maffiózók tulajdonképpen karakterosztályokba sorolhatók, és mindnek más tulajdonságai vannak, jók is és rosszak is. A mesterlövészek például pontosan és messzire lőnek, viszont lassan töltik újra a fegyvert. A Big Mammák nagyon lassan mozognak, de mestereik a sörétes puskának, ráadásul bárkit meg tudnak gyógyítani. A verőemberek csak az öklükkel harcolnak, de akit püfölnek, az harcképtelenné válik, amíg a pofonokat kapja. Húsznál több különféle karakterosztályba tartozó maffiózót bérelhetünk fel, akik egy részét, mint említettem, a bárokban találjuk, de az ütősebb karaktereket a többi család ajánlja fel a nekik tett szívességek után. Jól gondoljátok meg, hogy milyen karaktereket béreltek fel, mert néhány perc múlva hiába jelentkezik egy jobb, az egyszerre felbérelhető gengszterek száma korlátozott, és akit egyszer felfogadtál, annak a helye csak a halálával üresedik meg. A játék előrehaladtával, ahogy egyre több véres gyilkosságot követünk el, szépen lassan nő a tekintélyünk is a családban, mígnem egy szép napon lehetőségünk nyílik, hogy saját családot alapítsunk, feleséggel, gyerekekkel, és saját búvóhellyel. Az irodánk íróasztalán csengő telefonon ezen túl már bennünket fognak keresni, és mi kapjuk a környékbeli alvilági alakoktól a különféle megbízásokat, melyeket hol pénzért, hol kisebb-nagyobb szívességért, vagy éppen különféle ajándéktárgyakért (fegyver, lőszer, autó) vagy teljesítünk, vagy elutasíthatunk. Ezek a kis mellékes megbízások csak egy kis zsebpénzt hoznak a konyhára, a pálya fő küldetése mellett, amely minden esetben valami konkurens fejes kiiktatása. A küldetések sorozatában pihenésképpen találkozunk a baráti, vagy szövetséges bandafőnökök felkéréseivel, melyeket ha elvállalunk, megismerkedhetünk a speciális karakterekkel, akiket a későbbiekben így már akár fel is bérelhetünk, de sokszor a főnökük utasítására csapódnak mellénk segíteni egy-egy feladat erejéig. Egyébként az első perctől jönnek sorban a megbízások, felajánlások, sőt még a helyi rendőrfőnök is megjelenik, hogy követelje a részét az üzletünkből. Csak rajtunk áll, hogy mennyi ellenséget, és mennyi szövetségest gyűjtünk össze, és milyen gyorsan tudjuk az általunk irányított területet növelni. Arra is figyelni kell természetesen, hogy a megszerzett területet meg is kell védeni a konkurens bandáktól, így időben gondoskodni kell a megbízható családtagokról, vagyis hamar megnősülni, és beállítani a sorba a gyorsan felnőtté váló gyerekeket, hogy legyen, aki felügyeli az üzletet, amíg te a város másik végén intézkedsz. A végső cél természetesen a gyilkos testvérek megtalálása lesz, de ehhez 26 pályán kell sikeresen átverekedni magunkat, melyek Paradise City teljes területét felölelik.
A Gangland mindössze egyéves játék, így természetesen nem csak egyedül, hanem multiplayer módban is játszhatunk, helyi hálózatban, vagy az interneten. Ebben a módban kissé más a kerettörténet, illetve tulajdonképpen nincs is, és csak néhány pálya áll rendelkezésre, melyen a cél a terület teljes irányításának átvétele, de most a konkurens főnököket már nem csak a gép irányíthatja, hanem a csatlakozó játékosok is, de ez a pályáktól függ. Minden egyéb tekintetben teljesen megegyezik a szóló küldetéssorozattal.
Mint látjátok, nem unalmas, mindenkit-lelőni-aki-mozog stílusú játékról van szó, sokkal inkább odafigyelést, egy kis üzleti stratégiát, és némi ravaszságot kívánó anyagot kaptok kézbe az újsággal. A játék hangulata elég sötétre sikerült, mint amilyen az élet a gengszterek között, legfőképp a sok gyilkosság miatt, és ezt tükrözi a grafikája is. Minden éjszaka történik, és az egész olyan, mintha a város nappal aludna, és csak éjszaka kelne életre mindenki. A karaktereinket és az egész terepet valós 3D motorral készítették, így nem olyan szép, mint a kézzel festett felületek, de cserébe szinte korlátlanul változtathatjuk a nézőpontot, így soha nem kerülhet takarásba egyetlen fontos karakter sem, sőt még a házak belsejébe is bemehetünk, vagy csak benézhetünk, amit a „hiányzik a tető ha bemegyünk” technikával oldottak meg.  Játék közben a karaktereken kívül csak néhány dologgal kerülünk interaktivitásba: a néhány helyen elszórt lőszeres ládákkal, és a lelőtt pénzbeszedők táskáival. Az előbbiben több-kevesebb lőszert találunk, míg az utóbbiban némi készpénzt. A karakterek közül azokkal tudunk kezdeni valamit, amelyik lába körül valamilyen színű kör látszik. Ha beszélni is tudunk vele, akkor rámutatva az a bizonyos buborék jelenik meg a feje mellett, akinek a feje fölött egy pénzköteg forgolódik, azt fel tudjuk bérelni. Nagyjából ennyi a tudnivaló, amit át tudtam adni nektek. De igazán többre nincs is szükség, hiszen a játék teljesen magyarnyelvű, így biztos vagyok benne, hogy minden teljesen egyértelmű lesz az első játékkal töltött óra után. Jó szórakozást!
Néhány jótanács:
– Menj minél közelebb az ellenséghez, mert messziről nagyon sok lőszer kell, mire leszeded. 
– Ha messziről támadsz, Mario dobáljon gránátokat, mert az a leghatékonyabb.
– Ha az ellenséget a verő embereid, vagy az utcalányok püfölik, ne dobj oda gránátot, mert ők is sérülnek.
– Ha van rá lehetőség, húzódj fedezékbe az embereiddel, és onnan tüzelj. Bármi megteszi, ami mögé le lehet guggolni.
– Óvakodj a kölcsönöktől, mert igen magas kamatot számítanak fel, és nagyon rövid a visszafizetési határidő.
– Csak úgy tudsz a fegyverboltban vásárolni, ha elfoglalod, de vigyázz, mert ha ellenséges területen van, akkor visszafoglalhatják, de ez igaz minden üzletre.
– Ha meg akarsz zsarolni egy üzletvezetőt, vagy el akarod foglalni, akkor menj be, amikor nincsenek bent fegyveresek, ellenkező esetben nagy valószínűséggel elkezdenek rád tüzelni, amint kimondtad a varázsszót.
– Ha messzire kell menned a városban, menj autóval, de a cél közelében szállj ki belőle, mert elég gyorsan felrobban, miután elkezdenek rá lőni.
– Ha több embert akarsz magaddal vinni, menj teherautóval, mert még a legnagyobb személykocsi is csak négyszemélyes.
– Csak azok a karakterek számítanak bele az irányítható maximális létszámba, amelyeket toborzol. A megvételre felajánlottak száma korlátlan lehet, így ha van pénzed, ne utasíts vissza egyetlen ilyen ajánlatot sem. 
– A feleséged mellé állíts testőröket, mert támadni fogja az ellenség.
A játékban előforduló üzletek:
Rejtekhely: Ez a család főhadiszállása. Amíg nincs saját rejtekhelyed, nem építhetsz saját hálózatot. Itt kapod a mellékfeladatokat, és ide folyik be az összes bevétel. A főnöknek, vagy egy családtagnak állandóan itt kell tartózkodni.
Étterem: Ez az üzletkötések általános helyszíne. Itt tudsz karaktereket felbérelni.
Szeszfőzde: Itt készül az eladásra szánt alkohol. Ha nemzetközi kapcsolatokat akarsz kiépíteni, nélkülözhetetlen, mivel az itt gyártott termékekkel tudod megkörnyékezni azt, akivel üzleti kapcsolatba akarsz kerülni.
A rezidenciád: Itt pihen a főnök, és ide tudsz visszavonulni, ha nagyon szorongat az ellenség. Ez az egyetlen épület, amelynek az ablakaiból is tüzelnek a maffiózók a közeledő ellenségre.
Zálogház: Ide hordják az emberek az értékeiket, és a tolvajok a szerzeményeiket, amikért potom pénzt kapnak. Az itt felhalmozott áru szintén jól jöhet a külföldi kapcsolatok ápolásához, legfőképp, mert olcsón jutottál értékes holmikhoz.
Zugkocsma: Az éttermek hátsó helységei, vörös fénnyel megvilágítva. Itt költik el az emberek a fizetésüket az általad gyártott piát szürcsölgetve, miközben a táncoslányokat bámulják.
Fegyverbolt: Csak itt tudsz fegyvert, lőszert és elsősegély csomagokat vásárolni. A családodnak minimum egy ilyen üzlettel rendelkeznie kell.