Bizonyára sokan vannak közületek, akik szívesen vesznek elő néhány régebbi, mondhatni retro darabot gyűjteményeikből egy kis nosztalgiázás erejéig. A handheld konzolok közül a Nintendo GBA-ja van a legszerencsésebb helyzetben a témát illetően, hiszen rengeteg jobb-rosszabb, remake és retro folytatás, át- és feldolgozás készülget a zsebmasinára. Mikor az e havi Gameboy-os kitekintő témáját feszegettem, nem volt kétséges, hogy egy újabb sikervárományos produkciót válasszak – mégpedig a Treasure bűvös cilinderéből, ahonnét a Gunstar Super Heroes kacsintott rám.

Sokak szerint a Treasure egyedi csapatnak számít a videojáték történelem 2D-s szegletében. A hangulatos, egyedi és szépen kivitelezett játékairól ismert, tapasztalt rókákból álló formáció legutóbbi SEGA fúziójával sem lőtt mellé, mikor az Astro Boy: Omega Factor elkészítése mellett döntöttek. A hagyományos képi elemekre épülő, mellesleg kiváló oldalra scrollozós akciójáték olyan dolgokkal gyönyörködtette a játékosokat, mint a kiélezett, mindvégig tartalmas játékmenet és a vizuális gyönyörűségek fúziója, ami mindig is egyet jelentett a cég márkanevével. Valószínűleg ebben szerepet játszott az a tény is, hogy rendkívül sok hasonlóság volt felfedezhető a csapat mára már klasszikusnak mondható Sega Genesisre (nálunk Megadrive) készült 1993-as Gunstar Heroes-zal, ami a cég legsikeresebb 16bit-es játéka címet birtokolta anno.
A rajongók, akik feltehetően nosztalgikus élményekkel a homlokuk mögött gondolnak vissza erre a játékra, minden bizonnyal beszerzik majd a címben szereplő – mellesleg egyenes ágú – Treasure folytatást is. Bemutatónk legfőbb célja azonban, hogy nem csak nekik, hanem a nyájas olvasónak is kedvet hozzunk az idén októberben debütáló akciójátékhoz.

Mivel direkt folytatásról van szó, ezért nem csak történetileg, hanem játékmenetileg is hasonló vonásokkal rendelkezik a program – akárcsak elődje. A Gunstar Super Heroes (GSH) közvetlenül az eredeti sztori után játszódik, amikoris a szuperhős duó sikeresen megmentette a földet a gonosz Pusztítótól. A holdon történt hősies csatát követően (mikor a gonoszt egy robbanás letaszította a bolygóról) a föld körül cirkáló égitest négy részre szakadt. Ahogy telt-múlt az idő, a csata feledésbe merült és a földlakók lassan, de biztosan kolonizálni kezdték a szétszakadt golyóbis darabjait. A beköszönő, nyugodt aranykor azonban nem sokáig tartott: egy gonosz birodalom szolgáinak köszönhetően egy ötödik hold is készült, amelynek egyetlen célja, hogy előkészítse, és segítse a Pusztító végső eljövetelét – a kulcsot a terveikhez pedig egy nemrégiben felfedezett ősi ereklye, a Megalith jelenti. A gonosz előrenyomulása nem megállíthatatlan, köszönhetően az elit békefenntartó egységnek a 3YE személyében, akik valójában az első nagy csatában győzedelmeskedő Gunstar Super Heroes fedőnév alatt ténykednek. A játékban ismételten az ő bőrükbe bújva kell rendet tenni a káoszban és véglegesen felszámolni a Pusztító megmaradt csatlósait.

A GSH felépítése nagyban hasonló az eredeti GH-hoz: minden holdat be kell járnod és össze kell szedned minden fellelhető gyémántot, amelyek segítségedre lesznek a gonosz terv megállításában. Első helyszín a föld: ha itt teljesítesz, lehetőséged lesz kiválasztani, melyik holdtöredéken szeretnél továbbgyűjtögetni. Minden bolygó további pályák sokaságából áll, és mindegyiken végig kell gyalogolnod, hogy a moon bossokat legyőzve megszerezd az összes gyémántot. Két fő nyomvonal van a játékban, amin haladhatsz: vörös és kék – attól függően, melyik színezetű Gunstar hőst választod kalandjaid kezdetén. Mindegyik eltérő sztorival rendelkezik, így más és más helyszíneket is kell bejárnia, mire eljut a végső ellenfélig. A pályák egyébként remek ötvözetét jelentik a klasszikus és újkori megoldásoknak. A hangulat fokozott fenntartásával sok helyen újszerű dolgokkal találkozol majd, de a ’93-as klasszikusból ismert helyszínek is visszaköszönnek olykor.
A játék mechanizmusa nem sokat változott: a GSH az egyszerű run’n gun (rohanj és szedj le mindent) nyomvonalain halad néhány azt fűszerező extrával, mint pl. repkedős, vagy járművet irányító fejezetek.
Az irányítás sem esett át forradalmi újításokon: maradtak a jól bevált módszernél, miszerint a D paddal mozoghatsz, az A-val ugorhatsz, a B-vel pedig támadhatsz. Többféle támadási forma létezik, ezeket a B gomb lenyomásával hozhatod elő. Pl. ha gyorsan nyomkodod, kétkezi harcot vívhatsz, de ha hosszasan rátenyerelsz, akkor hősöd már a golyószórójával tesz rendet az ellen között. Ha a megfelelő irányokat gombnyomásokkal kombinálod, speciális támadásokat is bevihetsz, mint pl. az Uppercut, vagy a Powerslide, amik legfőképp a nagy erejű támadások ellen lehetnek hatásosak.
Mint ahogy említettem, vizuális tekintetben nincs a programnak szégyenkeznivalója, sok hasonszőrű GBA-s programot utasít látványvilágában maga mögé. A Treasure mindig is élen járt az erőforrások kihasználásában, így nem meglepő, hogy egy ilyen játéknál is folyamatos marad az akció, sehol egy szaggatás vagy belassulás. A hanghatások kellemesek, habár néhány robbanás és effekt olykor-olykor észrevehetően megtöri a pergő dallamokat. Ami nem nagyon pozitív, az a bétaváltozat digitális szövegének minősége, ami sokkal inkább illik egy 16bit-es retro konzolhoz, mintsem egy GBA-hoz.  Kicsit zörejes, kicsit halk, de a megjelenésig talán kiküszöbölik ezt a csorbát a Treasure-nél.
A Gunstar Super Heroes valószínűleg az ősz egyik nagy GBA-s durranása lehet, hiszen a fejlesztők neve és a látottak már eleve garanciát jelentenek a kiváló minőségre. Ha Treasure rajongó vagy, vagy csak egyszerűen kedvet kaptál egy oldschool 2D-s játékhoz, a valószínűleg multiplayer feature-rel is érkező GSH-t neked találták ki. Gyors és szórakoztató, egyszerű, ámde tartalmas kihívás, remek játék. Ebben rejlik a Treasure titka.