A karácsony előtti játékdömping során mindkét nagyobb konzoltábor egy-egy kivételesen igényes FPS-sel gazdagodott; így miközben a PS2 és Xbox tulajok öldöklő szócsatákban próbálják bebizonyítani a Killzone, illetve a Halo 2 felsőbbrendűségét, a Nintendósok csak csendben ülnek bűvös kockájuk előtt, és Metroidoznak. Nem véletlen a gubbasztás, hiszen a Retro Studios remekművének második epizódja simán felveszi a versenyt a fent említett két agyonsztárolt játékkal, sőt! Most ezt bizonyítjuk be az alábbiakban…

Mielőtt elkezdeném kivesézni az alapfunkciókon túlmutató lehetőségeket, szeretnék egy kis kitérőt tenni, hogy bemutathassam a játék menetét és felépítését. A bejárható terep kisebb-nagyobb helyszínekre van bontva. Ezek a helyszínek különféle típusú kapukkal vannak elválasztva egymástól, méretre pedig igencsak eltérőek lehetnek: ugyanúgy van köztük kisebb folyosószakasz, mint ahogy hatalmas, többszintes sziklakatlan is. A lényeg viszont minden esetben ugyanaz: semmisítsük meg az ellenséges létformákat, gyűjtsünk információt a környezetről, keressük meg az összeszedhető felszereléseket, oldjuk meg a továbbjutáshoz szükséges feladatokat, majd induljunk tovább egy kiválasztott irányba. Időnként mentési lehetőséget is kapunk, ehhez a speciális Save szobákat kell megtalálnunk. Mivel az ellenségek újratermelődnek, nem sok értelme van folyton korábbi mentési helyekre visszarohangálni – a fontosabb események, főnökharcok vagy pályarészek után úgyis találunk majd egy újat, köszönhetően a jól végiggondolt pályatervezésnek. Ennek ellenére sokszor kell majd újra meglátogatnunk a már bejárt helyszíneket, hogy frissen szerzett képességeink birtokában addig elérhetetlen helyekre jussunk be, vagy korábban áthatolhatatlan átjárókat nyissunk meg. Az efféle visszatérések időnként ijesztően hosszúnak tűnnek, de ez nem szabad, hogy elriasszon minket: a mászkálás nem lesz unalmas, és az ismertnek hitt terepek is szolgálnak majd meglepetésekkel.

A sztori előzményeiről egy kissé gyengére sikerült bevezető filmecskéből értesülhetünk: a Galaktikus Szövetség bízta meg Samus Aran csillagközi fejvadászt egy eltűnt katonai osztag felkutatásával. A nyomok az Aether nevű planétára vezetnek, ahol is hősnőnk sikeresen belekormányozza hajóját egy mágneses viharba, így kényszerleszállást kell végrehajtania. A manőver ugyan sikerül, de a jármű olyan mértékű sérüléseket szenved, hogy használhatatlanná válik (utazás céljára legalábbis mindenképpen, ám mentési pontnak azért megteszi). Ugráljunk fel gyorsan a tetejére, és álljunk a fényoszlop közepébe, hogy a következő indításnál ne kelljen újra a bevezető videóval kezdenünk. Ha ezzel megvolnánk, elkezdhetjük a környék felderítését. Az irányítás megegyezik az előző részben megismerttel: a bal oldali analóg karral mozoghatunk előre-hátra, illetve foroghatunk. A jobb oldali ravaszt nyomva tartva ugyanez a kar szabad nézelődésre szolgál. A bal ravasszal a közelben lévő ellenségeket célozhatjuk be, ilyenkor forgás helyett oldalazást jelent a Control Stick jobbra-balra húzása. A B-vel ugorhatunk, az A pedig sugárvetőnket süti el. A különféle sugárfegyverek között a sárga C-karral válthatunk. Rakétákat az Y-nal lődözhetünk, már ha épp rendelkezünk ilyesmivel. Az X-szel felvehetjük az úgynevezett Morph Ball formát, hogy labdaként gurulhassunk be egyébként elérhetetlen helyekre. A D-pad iránygombjaival váltogathatunk a sisaklemezünk különféle üzemmódjai között, melyek meghatározzák, hogy hogyan érzékeljük a körülöttünk lévő világot. A Z a térképet hozza elő, míg a Start a menübe repít minket.

Kalandjaink kezdetén hamar rá kell döbbenünk: egyedül maradtunk. A keresett osztag tagjai mind egy szálig elpusztultak a bolygót elárasztó rejtélyes idegen lények támadása során. Hamarosan találkozunk egy békés bennszülöttel, a Luminoth faj képviselőjével is, aki magyarázattal szolgál a planétán zajló furcsa eseményekre. Minden baj egy meteorbecsapódásra vezethető vissza, ami szakadást idézett elő a tér és az idő folytonosságában, kettétépve ezzel Aether világát két alternatív valóságra: a Világos és a Sötét Aetherre. A bolygó energiái megoszlottak a két világ között, ám most Dark Aether gonosz lakói, az Ingek (és most ne harcias ruhadarabokra tessék gondolni…) megpróbálják elszipkázni a fény dimenzióját éltető erőket, elpusztítva ezzel Light Aethert és a Luminoth-okat. Küldetésünk „kicsit” módosul tehát, hiszen ismét egy egész világ és egy békés faj sorsa a tét. Egy ilyen kihívásnak csak akkor tudunk megfelelni, ha tökéletesen tisztában vagyunk képességeinkkel, és a lehető leghatékonyabban használjuk azokat. Samus Aran csodapáncéljának rengeteg fantasztikus tulajdonsága van ugyanis, melyek közül sok a korábbi epizódokból köszön vissza, de bemutatkozik néhány új funkció is. A lehetőségek ismertetését sisakrostélyunk üzemmódjaival kezdem, hiszen ezek határozzák meg, hogyan is látjuk a világot.

Combat Visor: általában ezt fogjuk használni, hiszen harchoz, barangoláshoz ez a legmegfelelőbb.

Scan Visor: a környezetünkben található objektumokat azonosíthatjuk ezzel az üzemmóddal. A még nem szkennelt tárgyak / lények kék, a már szkenneltek zöld színben rajzolódnak ki előttünk. A piros szín a továbbjutás érdekében feltétlenül szkennelendő dolgokat jelzi. Hogy mit érdemes szkennelni? A válasz egyszerű: mindent, amit csak lehet! Információt szerezhetünk a bolygó állat- és növényvilágáról, történelmi feljegyzéseket találhatunk a planéta múltjáról, megfejthetjük a különféle gépek működését, tippeket kaphatunk a továbbvezető út megtalálásához (pl: „ez a fal szerkezeti gyengeséget mutat, erős rázkódás kárt tehet benne” – magyarul lőjünk bele rakétával, hogy beomlasszuk), de a kapcsolókat is szkenneléssel aktiválhatjuk. Még a főellenségeket is érdemes alávetni egy ilyen procedúrának, sokat segíthet gyenge pontjuk megtalálásában. Ha még nem említettem volna, szkennelni a bal oldali ravasz nyomvatartásával lehet. A legtöbb információ bekerül a naplónkba (Logbook) is, melyet a Start gombbal előhívható menüből érhetünk el.

Dark Visor: mindent fekete-fehérben mutat, kivéve a vörösen világító ellenségeket és összegyűjthető tárgyakat. Olyan dolgokat is észrevehetünk vele, melyek egyébként nem tartoznak a Fény világához. Sokszor a továbbjutás múlik azon, hogy ezeket a láthatatlan platformokat, kapcsolókat és egyéb objektumokat megtaláljuk, így elakadás esetén érdemes lehet a Dark Visorhoz folyamodni.

Echo Visor: leginkább egy szonárhoz hasonlít, ugyanis hangvisszaverődés alapján tárja elénk a környezetünk képét. Időközönként hanghullámot bocsát ki, ilyenkor a környéken található ellenségek és tárgyak láthatóvá válnak. Itt is igaz, amit a Dark Visornál írtam: sokszor a továbbjutás kulcsát jelentheti egy-egy más módon észrevehetetlen hangforrás kiiktatása, szóval érdemes időnként „fülelni” kicsit.

Kezdetben csak a Combat- és a Scan Visor áll rendelkezésünkre, a másik kettőt csak később kapjuk meg. Ugyanígy fejleszthetjük kalandjaink során a páncélunkat is: a Varia Suittal kezdünk, amely ellenáll a legtöbb környezeti hatásnak, és védelmet biztosít az ellenséges létformák támadásai ellen is – persze nem a végtelenségig. Később rálelünk a Dark Suitra, amely megóv minket a Sötét Aether mérgező atmoszférájától. Ha enélkül lépünk be a párhuzamos világba, számoljunk vele, hogy folyamatosan csökkenni fognak páncélunk energiatartalékai. Emellett az ellenséges fegyverektől elszenvedett sérüléseket is csökkenti ez az upgrade. A Light Suit még ennél is jobb: mozoghatunk vele a Sötét Vízben, emellett használhatjuk a sárga utazósugarakat is, amelyekkel nagy magasságokba juthatunk el.

Fegyverarzenálunk az első Metroid Prime-ból már ismert készségek mellett néhány új ágyút is tartalmaz, na de menjünk csak sorban:

Power Beam: alap sugárvetőnk nem rendelkezik túl nagy tűzerővel, viszont meglehetősen gyors ütemben eregethetjük vele kis plazmagömbjeinket.

Charge Beam: a Power Beam különleges üzemmódja, amelyet az A nyomvatartásával érhetünk el. Ilyenkor az alapsugár helyett egy megnövelt erejű lövedéket engedhetünk útjára. Sajnos amíg töltődik a sugár, addig védtelenek vagyunk, így érdemes az „ellenség befog – fedezékbe ugrik – sugarat tölt – fedezék mögül előugrik – sugarat elenged” taktikát követni. A feltöltött sugárágyú kisebb távolságokból magához vonzza az összeszedhető tárgyakat, ami megkönnyíti azok begyűjtését.

Dark Beam: leginkább a Fény Világának teremtményei ellen hatásos. Feltöltve bénítólövést adhatunk le vele, de ez öt egységnyi muníciót (Dark Ammo) fogyaszt. Ha kifogyunk a lőszerből, még mindig lőhetünk vele egyszerű sugarat, de ekkor ehhez is töltenünk kell az ágyút (az A gomb nyomvatartásával).

Light Beam: fénysugarat bocsát ki, melynek hatótávolsága nem túl nagy. Ezt ellensúlyozandó áthatol az ellenségek testén, így akár többet is megsebezhetünk egyetlen lövéssel. Szerencsés találat esetén előfordul, hogy az áldozat teste lángra kap. Feltöltve több célratartó sugarat engedhetünk útjára, 5 egységnyi muníciót (Light Ammo) használva ezzel. Lőszerhiány esetén a teendő megegyezik a Dark Beamnél leírttal. Különösen hatékony a Sötét Világ lényei ellen.

Annihilator Beam: egyszerre használja a Light és Dark Ammo-t, így mindkét korábbi fegyver jó tulajdonságaival bír. Feltöltött üzemmódban nagyon durva pusztító hatást érhetünk el vele.

Missile Launcher: az Y-nal süthetjük el, már ha nem üres a rakétatárolónk. Elég komoly pusztítóerőt képvisel, így nem érdemes a gyenge ellenfelekre pazarolni. Bizonyos helyeken átrobbanthatjuk vele a falakat – ha szabad szemmel nem vesszük észre a repedést, használjuk a Scan Visort.

Seeker Launcher: miután megtaláljuk, az Y nyomvatartásával feltölthetjük rakétavetőnket. Ekkor egy célkereszt jelenik meg, amellyel legfeljebb öt ellenséget foghatunk be (vagy akár egyet ötször), majd elengedhetjük rakétáinkat.

Super Missile: miután megszereztük, a Power Beam feltöltése (az A nyomvatartása bizonyos ideig) után az Y-nal süthetjük el. Ugyan öt rakétát használ, de tűzereje brutális!

Darkburst: előhozása hasonló a Super Missile-nál leírtakkal, csak a Power Beam helyett a Dark Beamet kell feltölteni. A harminc Dark Ammónyi és öt rakétányi költsége ugyan riasztó lehet, de tömegoszlatásra remekül alkalmas, különösen a Fény Világában.

Sunburst: természetes a Light Beam feltöltése utáni Y-nal süthetjük el ezt a hatalmas fénynyalábot, amely lángra lobbant minden útjába kerülő lényt. Költsége harminc Light Ammo plusz 5 rakéta (a hülyének is megéri, nekünk meg pláne!).

Sonic Boom: az előzőekhez hasonlóan működik, csak ez esetben az Annihilator Beamet kell feltölteni. Költsége harminc Dark és ugyanennyi Light Ammo, valamint öt darab rakéta. Leginkább nagy ellenséges csoportok ellen hatékony.

Sok esetben a puszta tűzerő nem elég a továbbjutáshoz. Ilyenkor az eszünket kell használnunk egy-egy logikai, ügyességi feladat megoldásához. Az efféle gondolkodtató pályarészeknél nem ritka, hogy Samus egyik legérdekesebb képességét kell igénybe vennünk: a Morph Ball üzemmódot. Az X lenyomására ugyanis apró labdává gömbölyödik hősnőnk, így olyan helyekre is bejuthatunk, amelyek egyébként elérhetetlenek lennének. Az is előfordul, hogy egy-egy gépezetet kell aktivizálnunk oly módon, hogy a kis gömböt az energiafeltöltő foglalatba juttatjuk, majd ott elhelyezünk egy energiabombát. Máskor ágyúból kell kilövetnünk magunkat, vagy sínrendszeren gurulhatunk végig. Természetesen a labda-üzemmódnak is megvannak a maga fejlesztési fokozatai, lássuk most ezeket!

Morph Ball Bomb: ha már rendelkezünk vele, maximum három kis energiabombát helyezhetünk el az A gomb lenyomásával. A felrobbanó bombák kárt tesznek ellenségeinkben, vagy utat törnek nekünk a gyengébb falakon keresztül. Használhatjuk őket ugrásra is, ugyanis a detonáció feldobja Samus-t a levegőbe. Ha nem elég az így elért magasság, próbálkozzunk a dupla ugrással: tegyük le az első bombát magunk alá, majd mielőtt az felrobbanna, gyorsan helyezzünk mellé egy másodikat. Mikor felrepülünk, hagyjunk egy bombát a levegőben is, közel a tetőponthoz. Ha jól időzítettünk, a leesés után a második bomba visszlök minket, hogy pont akkor érjük el újra a tetőpontot, mikor a harmadik robban, így az még magasabbra repíthet.

Boost Ball: a B megnyomásával kicsit begyorsíthatjuk labdánkat. A száguldó golyóbis megsebezheti a gyengébb ellenségeket, illetve az első Metroid Prime-ból már jól ismert félcsöves mókák is megmaradtak: katlanszerű képződmények falán egyik oldalról a másikra gurulva, és jó ütemben gyorsítva egyre magasabbra juthatunk.

Spider Ball: a mágneses sínpályákra kapcsolódhatunk rá az R gomb lenyomásával, ha már rendelkezünk ezen képességgel.

Power Bombs: az alap bomba jelentősen felturbózott erejű változata.

Természetesen Samus emberi alakjában (már amennyire emberi alakja van egy Chozo páncélba bújtatott hölgynek) is jó pár speciális képességgel fog bírni a játék végére. Íme:

Space Jump Boots: A B-vel felugorva, majd a levegőben újra B-t nyomva extra magaságokba, vagy éppen távolságra ugorhatunk.

Gravity Boost: víz alatti mozgásunkat könnyíti meg, valamint egy harmadik ugrás közbeni B-nyomást is engedélyez a nedves közegben.

Grapple Beam: a kis kampóval jelzett pontokra lőhetjük be lengősugarunkat az L nyomvatartásával, hogy aztán Tarzan módjára lengedezzünk rajta. A szürke karral változtathatjuk a lengés irányát, az L felengedésével pedig megszüntethetjük a sugarat.

Screw Attack: régi metroidosoknak ismerős lehet a kétdimenziós epizódokból. A Space Jump után egy harmadik B-t nyomva, plusz az irányítókart előre tolva Samus szaltózni kezd a levegőben. A B jó ütemű nyomogatásával ez elég hosszan folytatható, így komoly távolságra és magasságra juthatunk el. Ráadásul ilyenkor sebezhetetlenek vagyunk, sőt, mi okozunk sérülést a velünk érintkező ellenségeknek.

Lassan elérem az utolsó lap alját, de szeretnék még néhán jótanácsot megosztani veletek. A legfontosabb: ne rohanjatok keresztül a játékon! A Metroid többek között a felfedezés öröméről szól. Ha nem szkenneltek, nem gyűjtötök be minden információmorzsát, akkor kimaradtok a történetből, és sokkal kevésbé fogjátok élvezni a játékot. Pont emiatt nem árt némi angoltudás az Echoes-hoz. Kalandjaink során lőszer-, és energiabővítőket találhatunk. Elvileg ezek nélkül is végigtolható a játék, de nagyon megnehezíti a dolgunkat, ha figyelmetlenül elmegyünk ezek mellett.

Ne szégyelljük elővenni a térképet! Az előző részben már megismert, remekül használható 3D-s rendszer mellett szinte lehetetlen elakadani. Gyakoroljuk be már az elején a zoomolási és forgatási funkciókat, hogy később már rutinból tudjuk megtalálni a legmegfelelőbb nézőpontot. Ha lehetőségünk engedi, próbájuk ki a multiplayer opciót is. 2-4 játékos engedélyezett, osztott képernyőn, speciális pályákon. Két játékmód áll rendelkezésünkre: a Deathmatch-ben a cél minél több Frag begyűjtése, míg a Bounty Hunterben a likvidált ellenfelek után maradt érméket kell összegyűjteni. Végül az utolsó tipp: minden Metroid rajongó, és minden igényes játékokra fogékony GameCube tulaj szerezze be ezt a játékot, ha teheti! Biztos, hogy nem fogtok csalódni.
 
Megnyitható extrák
Promóciós galéria 40%-os szkennelésszint a naplóban
Karakter galéria 60%-os szkennelésszint a naplóban
Lények galériája 80%-os szkennelésszint a naplóban
Főellenségek galériája 100%-os szkennelésszint a naplóban
Samus-páncél mozi A tárgyak 75%-ának megszerzése
Dark Samus befejezés Az összes tárgy megszerzése
Szkeccs galéria Befejezés normal nehézségen
Történeti galéria Befejezés hard nehézségen

Megnyitható multiplayer extrák
Luminoth soundtrack Első beszélgetés U-Mos-szal
Torvus Bog soundtrack A Torvus templom energiájának visszaállítása
Pipeline Arena pálya A Torvus templom energiájának visszaállítása
Pirate Fear soundtrack Az Argon templom energiájának visszaállítása
Sanctuary soundtrack A Sanctuary templom energiájának visszaállítása
Spires Arena pálya A Sanctuary templom energiájának visszaállítása
Dark Echoes soundtrack A játék végigvitele
Darkness soundtrack A játék végigvitele

Multiplayer pályák
Sidehopper Station Minden képességünket kihasználhatjuk ezen a pályán, különös tekintettel a Morph Ball módra.
Spider Complex Elsősorban a Spider Ball használatára van kihegyezve, hiszen a pálya közepén rengeteg mágnessín helyezkedik el.
Shooting Gallery A rögzített ágyúk használatáról szól, ezekkel kell minél több killt szereznünk. A Morph Ball foglalatokban elhelyezett bombákkal szabadíthatjuk fel a már foglalt fegyvereket.
Crossfire Chaos Nyílt face to face küzdelmekre a legalkalmasabb pálya, ahol elsősorban a plazmavetők fognak dominálni.
Pipeline A víz alatti részeken az fog győzni, aki a legjobban használja a Gravity Boost képességet.
Spires Morph Ball formánkat kell használnunk, hogy az ágyúkból kilőve magunkat közlekedhessünk a platformok között.

Tippek-Trükkök:

Samus csodapáncéljában nem kell félned a nagy magasságoktól. A legnagyobb eséseket is sérülés nélkül úszhatod meg, kivéve, ha a pálya széléről zuhansz le. Szerencsére ekkor is csak némi energiát veszítesz, és folytathatod a játékot.

Miután végigvitted a játékot, elérhetővé válik egy nehezebb fokozat, a Hard mód. Ez újabb kihívást, és újabb elérhető jutalmakat jelent.

A Multiplayer mód csak akkor érhető el, ha legalább két kontroller van csatlakoztatva a géphez. Az igazi móka persze egy négyfős buli, úgyhogy lehet hívni a haverokat!

Ha van számítógéped és internethozzáférésed, mindenképpen látogasd meg a játék weboldalát: nagyon egyedi és látványos, interaktív módon ismerkedhetsz meg az Echoes világával.