A nevem Fox Mulder, munkámat tekintve pedig a Szövetségi Nyomozó Hivatal ügynöke vagyok. Az oxfordi egyetemen pszichológiát végeztem, és 1989 óta az FBI titkosított, lezáratlan ügyekkel foglalkozó X-Aktáit kezelem. Persze, nem volt ez mindig így, előtte monográfiát írtam a rituális és sorozatgyilkosokról. Ám egy hipnózisom során felderengett bennem a húgom, Samantha elrablásának emléke, és azóta folyamatosan az okokat kutatom.

Az elfektetett akták között dolgozva rendkívül közel maradhattam a paranormális jelenségekhez, és hogy tulajdonképpen magam főnöke vagyok, csak segített abban, hogy kiderítsem mi állhat az ügy hátterében. ’92-ben ugyan beosztották mellém a pszichológiát végzett Dana Scully ügynököt, ám úgy érzem jól kiegészítjük egymást. Míg ő a kézzelfogható, racionális oldaláról közelítve vonja le a következtetéseit, én inkább a megmagyarázhatatlant elemezve, a Földi dolgoktól elvonatkoztatva alkotok véleményt. Párosunk azóta sok mindenen keresztül ment, többek között végérvényesen megbizonyosodhattam róla, hogy húgom az idegenek kezében van. Az UFO-k létezése tehát nem kérdéses, erről jómagam is beszélhetnék a tunguzkai börtönben eltöltött napjaim után. De hogy ez miként kapcsolódik mostani történetünkhöz, azt azonnal elmagyarázom.

Episode 1 7×97 (Renascence)
Act 1 – Red Falls

A festői szépségű Colorado állambeli Red Falls-ból érkezett a legújabb megkeresés, ahol Bud Smith sherifftől azt az információt kaptuk, hogy a város halottkémje által elhunytnak nyilvánított Frank Hawthorne ujjlenyomatait három esetben is megtalálták a halála után bekövetkezett gyilkosságok esetében. A városlakók figyelme azonnal a Winslow ikrekre terelődött, hiszen nem elég, hogy Mandy és Katlyn két hete tűntek el, és csak a gyilkosságok idején kerültek elő, de még különböző praktikákkal, és boszorkánysággal foglalkoznak. Az ügy tehát szövevényes, de további elemzésre nincs időnk, ugyanis egy mozdulatlan testet pillantottunk meg Scully-val az úttest közepén…

Én berohantam az út mentén található étterembe, és telefon után kutatva a hátsó szárny felé vettem az irányt. Az áhított távbeszélő állomásra bukkanva azonban szomorúan konstatáltam, hogy nem működik. Az időközben megzizzent kiszolgáló személyzetet féken tartva egy sorozatot engedtem a megtébolyult pultos lányba, majd felvettem mellőle az aszpirinos üvegét. A konyhából egészségügyi csomagot, és egy adag rongyot vettem magamhoz, majd a rám támadó szakácsot hűvösre téve magamhoz vettem annak kulcsát is. Mivel a zenegép elállta a bejáratot, így kulcsom segítségével a hátsó kijáraton át távoztam. A Scully-val történő kapcsolatfelvétel kissé nehézkesnek bizonyult, így a továbbállás mellett döntöttem. A konténer arrébbmozgatásával egy benzinkúthoz érkeztem, ahol az ott parkoló kocsiból egy tartálynyi benzinnel gazdagodtam. A mellékhelyiségben lévő hullától elvettem a jogosítványát, majd miután szellem alakban megjelent előttem az egyik Winslow nővér, nem győztem a fejemet kapkodni a rám rontó falubélieken. A benzinkútban némi lőszerutánpótlásra és egy sheriffi jegyzetre lettem figyelmes, majd az úton továbbhaladva egy karton sörösüveget vettem fel a kartotéka elől. Az út jobb oldalán található Wetwired videó szalonba tévedve egy újabb megkergült városlakóval számolhattam le. A hátsó részben található irodai polcot átvizsgálva egy távirányítóval gazdagodtam, amellyel az utcán visszafelé haladva a benzinkút szomszédságában fekvő elektromos kaput nyitottam ki. A parkoló végében található kocsmába érve azonnal átvizsgáltam az összes létező helyiséget, míg a hátsó részben található pulton egy öngyújtóra nem találtam. A pult alatti kapcsolókkal operálva a szaunák ajtóit tártam ki, ahonnan újabb erősítés érkezett megszállott lakosok formájában. Miután elimináltam őket, beléptem az egyik helyiségbe, ahol megdöbbentő kép fogadott: egy videofelvétel alapján egyértelműen bebizonyosodott, hogy a sheriff áll az ügy mögött! Ha viszont a sheriff, akkor Scully bajban van, hiszen éppen ő is a helyi rendfenntartó szervhez tart!

Így hát az udvarra visszatérve gyorsan el is láttam a postakocsiból előugró megkergült kézbesítőt, majd a kulcsával távoztam a városka főterének irányában. A látványon talán nem is kellett volna meglepődnöm: Mandy lógott egy fára akasztva, a földön néhány elembertelenedett várostársával. Mivel segíteni már nem tudtam rajta, így felvettem a lakókocsijának kulcsát, és a pad mellett fekvő szerencsétlentől a postai bejáratot nyitó kulcsot. Ezzel a közelben lévő levélfeldolgozó üzem felé vettem az irányt, és frissen szerzett kincsemmel be is léptem annak ajtaján. A főnöki szobában egy barátságtalan idegen fogadott, ám AK47-esének annál jobban örültem, miután ő kifeküdt. A következő folyosó végénél egy halom levélre lettem figyelmes, amelyek között egy postafiókok nyitására alkalmas mesterkulcs rejtőzött. Miután elhagytam az épületet a szimpla ajtó segítségével, a sheriff hivatala felé vettem az irányt. A tűzoltóságnál befordulva hamar rátaláltam az út végén található rendfenntartó hivatalra, ahol a celláknál egy megtébolyult elme zaklatta az egyetlen humán kinézetű embert. Miután lelőttem a szerencsétlent, hirtelen elsötétült minden, és csak Scully ismerős hangjára ébredtem. Megmentette az életemet – s már nem először. Mint kiderült, Chaco már ismerősként üdvözölte a társamat, ám a gyógyszerei meghozásával sem segíthettünk rajta, úgyhogy kézenfekvőnek találtuk felkutatni az orvos szakértő irodáját. Ehhez a sheriff kicsit megtépázott hullájából előkerülő kulcsot használtam, hiszen a külső irodarészben lévő fiókos szekrényben Dr. Dawson lezárt irodarészéhez vezető akták lapultak. A postától nem messze eső épületbe lépve könnyedén beazonosíthattuk a bűntény helyszínéül szolgáló lezárt szobát, ahol az aktákból előkerülő 57383-as kóddal juthattunk be. Az egyik ajtó mögött egy zombi ugrott rám, és miután belém mélyesztette fogait, kissé furán kezdtem érezni magam. A következő pillanatban már csak azt láttam, hogy Scully ugrál körülöttem, és különböző vizsgálatokat végez. Nekem pedig ebben az émelygő állapotban kellett távol tartanom az időközben beözönlő idegeneket. Miután elkészült az antiszérum, és társam beoltott vele, már biztonságban távozhattunk az épületből.

A lakókocsipark felé véve az irányt, az ikrek kulcsával sikerült átkutatnom a lakásukat. Itt, a naplón kívül Hector garázsának kulcsát is megtaláltuk, ahová Scully viharzott el villámgyorsan, nekem maradt a füzet átvizsgálása. Miután a pentagramma előkerült, és a bejegyzés a malomházról, így egyből a sheriffi hivatal mellett fekvő épület felé vettem az irányt. A zárat a sátáni jelképpel könnyedén kinyitottam, majd a házba lépve a bal oldal felé nyíló szobába jutottam. Miután fellétráztam a padlásra, Katlyn naplójára, valamint egy videokazettára bukkantam. Ezt jobban átvizsgálva a Wetwired videotéka egy kulcsa került elő… A földszintre visszaérve Scully jelentkezett telefonon, hogy tud egy alternatív útvonalat a város túlsó végébe… A tűzoltóság előtt találkozva vele azonban nem várt esemény következik be – a társam által hozott szerkezet eltört, és ismét kettéválasztott minket. Nekem új útvonalat keresve nem maradt más választásom, mint visszatérni a postahivatalba, és áthaladni rajta. A bejárata elé érve azonban furcsa üzenet érkezett a telefonomra. Az 1013-as postafiók átvizsgálására sarkalló SMS-nek engedelmeskedve kinyitottam az apró szekrényt, amelyből egy szúrószerszám került elő. Ez már valahonnan ismerős volt nekem… A videotékát ismételten felkeresve eltoltam a hátsó szobában található kanapét, és a mögötte található járaton keresztül a város túloldalára jutottam. Scully már várt rám – csakúgy, mint a felfedezésre váró Shop Easy.

A bevásárló központban Scully segítségével bejutottam a raktárba, ahol a fagyasztóban rábukkantam az elveszett Katlynre. Sokáig azonban nem élvezhettük a társaságát, mert a kijárat felé kalauzolva őt, a szembeköszönő sheriff hidegvérrel küldte őt a túlvilágra. Miután Scully biztonságba húzódott, rám hárult a feladat, hogy megküzdjek vele. Ahogy néztem, a körülötte gerjedő lila plazma néha ki-ki csap belőle – ekkor jobb volt elkerülni a hatósugarát. Különben pedig ott lőttem, ahol értem. Miután térdre rogyott, előkaptam a postán talált szúrószerszámot, és a háta mögé lopózva belémártottam. A pár alkalommal megismételt szúrásom eredményeként végül élettelenül rogyott össze. Mivel Katlyn már menthetetlen volt, Scully-val a továbbállásra döntöttünk. Illetve döntöttünk volna, ha nem szeparálódtunk volna el egymástól ismét. Én a közért melletti rácson átbújva átfutottam az élettelen szellemvároson, majd a bányába érve valaki leütött hátulról…

Sajnos hiába próbáltam meggyőzni az embereket, hogy a földalatti búvóhely halálos csapda, a koporsójuk is egyben – nem hallgattak ránk Scully-val. Mit volt mit tenni, felvettem hát a másik szobában az éjjellátó szemüveget és a bánya felé vettük az irányt. A bűnöst felelősségre kell vonni, még ha emiatt sötét bányajáratokon is kell átgázolnunk! A berobbantott járat mögöttünk óriási porfelhőt kavart, és Scully patronálása is jókora hátrányt rótt a küldetésünkre. Nem szabadott túlságosan eltávolodnom tőle, hisz nála nem volt semmi, ami támpontot jelentett volna a tájékozódásban. Nálam legalább az éjellátó segített. A pár zombi leküzdése után felmásztunk a második szintre, ahonnan már csak a leszakadó kődarabokat kellett kikerülnünk, és a ránk támadó idegeneket semlegesítenünk. A létránál a város túlsó oldalára jutottunk. A kis házban felvettem a felvonóból a kart, majd miután a biztonsági szobában elimináltam a hajlékony embert, felvettem az ujjlenyomat spray-t. A falra csatlakoztatva a karomat, kiiktattam az áramot, majd átállítottam a panelen lévő kapcsolót. Visszakapcsolva az áramot, már bátran kurjantottam Scully-nak, hogy beüzemeltem a szerkezetet. A távozásunk azonban közel sem volt ennyire zökkenőmentes! A pityegő hang hallatán hamar beazonosítottuk annak gazdáját is: egy beélesített bombát. A spray használatával azonban hamar kikombináltam a deaktiváláshoz szükséges 427-es számsorozatot.

Episode 1 7×97 (Renascence)
Act 2 – Briar Lake

A kertben végigrohanva nemsokára a Briar Lake Institute épületéhez érkeztünk. Miután kettéváltunk és én az irodahelyiségbe érkezvén felvettem a köpenyből a jelvényt, ezt egyből fel is használtam a hallból nyíló, recepció mögötti ajtón. A biztonsági szobához botorkálva magamhoz vettem a helyiség térképét, ahonnan a komputeren keresztül régi harcostársaimmal létesíthettem kapcsolatot. Megkértem őket, hogy törjék fel a rendszert, így a továbbjutást blokkoló ajtó nyitókódját kaptam. Már csak egy üres kártyára lett volna szükségem… Úgyhogy nem is haboztam és átkutattam az összes kihallgatóegységet. Az üres kártyával a biztonsági szobába visszatérvén készítettem egy érvényes kártyát, és a 86592-es kóddal feltöltve immáron teljes mértékben használhatóvá tettem a folyosóról nyíló liftet.

A pincébe érve jobb kéz felé indultam el, ahol a duplaajtón keresztül egy kísérleti laborban találtam magam. Az innen nyíló kamrából egy újabb kódkártyával gazdagodtam, majd a szemközti szobába siettem. A padlón közeledő fekete olaj nem kecsegetett semmi jóval, úgyhogy fogtam magam, és hanyatt-homlok menekülve, visszafutottam a lift felé vezető folyosóra. Innen a kék színű duplaajtón folytattam a pince felfedezését, hiszen a kísérleti szobába már bejuthattam a frissen talált kártyám segítségével. A még mozgó alanyokat elnémítva, szegény professzortól a biztonsági kártyáját vettem fel. Az egyetlen kijáratot nyitotta kártyám, amely nem kis megdöbbenésemre a génkísérletek végeredményeképp létrejött Katlyn-klónhoz vezetett. A legyőzéséhez használt stratégiám mit sem változott a sheriff óta – mindösszesen a kicsapódó fénysugár elől kellett időben elhúzódnom. A halála után kinyílt ajtót a folyosó bal kéz irányában történő elhagyásakor fedeztem fel, mely egy újabb biztonsági szobához vezetett. Innen kinyitottam egy, a fejlesztési szekcióba nyíló ajtót, de előtte a közvetlenül a szomszédságban elhelyezkedő raktárból is feltöltöttem készleteimet.

A kinyílt ajtó a kísérletek központjába vezettek, ahol a szálak, ha össze nem is értek, de eléggé kisimultak. Persze Krycek jelenléte nem dobott sokat, hogy megérthessem az idegen létforma miként került a képbe, illetve ereklyéjük hogyan kapcsolódik a klónozáshoz – de az ügynökünk csaliként való használata nem sokat segített abban, hogy elnéző legyek Krycekkel kapcsolatban. Miután Scully mögött bezárult az ajtó, magamra maradtam a megelevenedett kutatókkal, akiket legyőzve a komputernél aktiváltam a kijárat ajtaját. A három lány legyőzése pedig már gyerekjátéknak mutatkozott Katlynen való gyakorlásom után. Ám a móka csak ekkor kezdődött, hiszen a Harvestert, akihez ha közel kerültem megbénította kezeimet, úgy kellett legyőznöm, hogy folyamatosan feltámasztotta a klón-lányokat. A stratégiám a következő volt tehát: amilyen hamar csak megjelent, még a középső rész elérése előtt, az oldalsó hídról, AK47-es gépfegyveremmel ártalmatlanítottam.

Episode 2 7×98 (Resonance)
Act 3 – FBI Headquaters

Nem maradt el a szokásos fejmosás sem Skinnernél – a jelentésünk (értsd: kimagyarázkodásunk) után a főhadiszállás folyosóján találtuk magunkat. Nem sokat habozva a lift felé vettem az irányt, ahová hűséges társammal beszállva a barátaim irányába igyekeztem. Az információjukra már csak azért is szükségem volt, mert a talált bizonyítékok és kérdések túlmutattak a képességeimen. Vajon mi lehet a kapcsolat a történtek, és a személyek között? Hátha Mr. X utódja segíteni tud?! Mielőtt távoztam volna, még azért eltettem a szekrényben lapuló napraforgómagot, az ínségesebb időkre…

Episode 2 7×98 (Resonance)
Act 4 – Mulder’s Apartment

A lakásomba rontó Scully túlságosan ingerült volt ahhoz, hogy higgyek neki – úgyhogy amikor előrántotta a fegyverét, én is hasonlóképp reagáltam. Mivel a feszültség érezhetően egyre erősödött a levegőben, egy hirtelen ötlettől vezéreltetve meghúztam a ravaszt… A sejtésem beigazolódott: az idegenek szórakoznak velem – úgyhogy jobbnak láttam, ha futásnak eredek. A folyosón mintha Samanthát véltem volna felfedezni, de minden olyan furcsa volt és álombeli: az egymásba érő ajtók, a körbeérő folyosók túlságosan is vízionálisak voltak, hogy igaz legyen. Mindenesetre nem csüggedtem, és sorban téptem fel az ajtókat (00, 01, 07, végül a leghátul fekvő ajtókon rémlik, hogy benyitottam) – és hamarosan újra az FBI épületében találtam magam. A vadászpuskát felvéve hamar az igazgatóhelyettes irodájába siettem, ahol titkárnőm szerint már vártak rám. Ne bízz senkiben – hangzott a jó tanács, majd a rákos parancsára magával Skinnerrel kellett megküzdenem. Ennek semmi értelme – még a titkárnő is besietett egy AK-val a kezében. Evidens, hogy őt ártalmatlanítottam elsőként, majd a főnököt is személyesen. A kulcsával nyitódó kijárat után a lift vezetett vissza az apartmanomba.

Mintha egy fura álomból ébredtem volna – zúgott a fejem, és csak az imént hallott ne bízz senkiben passzus ismétlődött az agyamban. Ekkor újra Scully kopogtatott, igaz most már barátságosabban, mint az imént. Három jó barátom is vele volt, így minden adott volt ahhoz, hogy ne kételkedjek. Mégis, mintha egy tudatalatti hang súgta volna – ezúttal sem engedtem, és amint csak megpillantottam az ellenszérummal közeledő Danát, a szobán keresztül a folyosóra futottam. Őrültként kerestem a liftet, hogy kijussak ebből a rémálomból… Mr. X utódja élesztett fel. Azon kívül, hogy megmentette az életemet, némi magyarázattal szolgál: Tunguzkában találom a további magyarázatokat az idegenekre és cselszövésekre.

Episode 3 7×99 (Reckoning)
Act 5 – Tunguska

A földet érés nem éppen olyanra sikeredett, mint terveztem, és az a tény sem töltött el túlzott örömmel, hogy az aprócska tábor lakói is a kezemet akarják amputálni. Így hát más választásom nem lévén, futásnak eredtem a kerítés felé. A táborból kivezető ösvény megtalálása után hamarosan ráakadtam keresett objektumaim egyikére, ám az tudat, hogy fegyver nélkül vagyok csöppet sem adott okot bizalomra. Az őrbódéból felvehető energiacsomag után az erődítménybe léptem, ahol a kutyák elől eliszkolva azonnal a bal oldali ajtókat választottam. A folyosóra menekülve hamar megtalálhattam, amit kerestem: egyik szobában fegyver, a másikban a hulla mellett egy névjegykártya volt található. Ez előbbivel kicsit könnyebbé vált a dolgom, míg utóbbi hátán a kódos ajtót nyithattam ki (275). A tiszti kulcsot azért még felvettem a kantin végéből, hiszen a későbbiekben az udvar másik végében lévő épületszárnyba is ennek segítségével jutottam. Az ottani folyosókon lévő őrt eliminálva a kulcsával gazdagodtam, ami az innen nyíló rácsos helyekre engedett bejutni. Így feltápolhattam magam végre elég munícióval, hogy az udvaron található Avatárt legyőzzem! A harc nem volt túlságosan nehéz, mindösszesen meg kellett várnom, míg a kutyákat feltámasztja, és ebben az állapotában akár pár pisztolylövéssel hidegre tettem.

A megpróbáltatásoknak nem volt vége – sőt, csak most kezdődtek. Kissé zavarosak az emlékeim, de Scully után jóakaróm is telefonon keresett, és valahogy átverekedve magam a fekete olajt rejtő épületen, az udvarra jutottam. Az épületek között ingázva találkoztam én már mindenkivel: Scully, Krycek és Mr. X utódja is feltűnt egy oldalsó ajtó mögött. Vele egyébiránt csúnyán elbánt a volt társam – miután ránk robbantotta a mérges gázokat, elkülönültünk egymástól… Lehet, hogy ennek beszippantása miatt hiányosak a feljegyzéseim. Azt tudom, hogy Kryceket visszafelé rohanva az eddig zárva talált ajtó mögött értem el – a fekete olaj elől a szobájába futva érhettem utol, mielőtt újra elvesztettem volna…

Episode 3 7×99 (Reckoning)
Act 6 – Monastery

A teherautóval a Tunguzka melletti tóhoz érkeztünk, amely alá nagy valószínűséggel az idegen űrhajót ásták. Krycek emberei viszont a környező romokba ásták be magukat, úgyhogy jó lesz óvatosnak lenni… A jobb kéz felé eső pajtában egy üres benzineshordó bújt meg a sarokban, a helikopter melletti hordókon pedig egy pajszerra bukkantam. Ez utóbbival a teherautónk motorházfedelét felnyitva egy csővel gazdagodtam, melyet a kannához csatolva immáron bátran lépdelhettem a helikopter üzemanyagtartályához. Az átszivattyúzás után a szemközti romok felé vettem az irányt, majd miután a számítógépből letöltöttem a térképet, a parton fekvő motorcsónakhoz siettem. Az ép állapotban lévő járműbe csak benzin hiányzott, s micsoda véletlen, pont volt is nálam egy kannányi. A tó közepére érve azonban furcsa események veszik kezdetüket – egy nyálkás csáp keríti körbe csónakunkat, és én már csak arra emlékszem, hogy elmerülök a vízben…

Egy műemlék előtt mászok ki a vízből – Scully valahol a tó közepén a csónakkal, úgyhogy nem marad más választásom: beléptem az építménybe. Krycek hangja visszhangzott a hangosbemondón, úgyhogy érkezésünk nem maradt titokban. A jobb kéz felé eső szobából felvettem az aranyszín kulcsot az asztalról, majd bal kéz felé indulva átgázoltam a barátságtalan patkányokon. A függőhíd túlsó végén már Krycek várt rám, azonban pár, időben leadott lövés megfutamodásra késztette. A toronyba tartó lépcsőkön időben felfelé lőve mindig tovább ijeszthettem szegény ügynököt, ám a harangtorony tetején nem várt meglepetés fogadott. A rákos! Az érthetetlen hablatyolásából csupán annyit értettem, hogy mellette vagy ellene – majd elsötétült minden.

Mikor magamhoz tértem, már hűlt helye volt a cigarettásnak, úgyhogy visszasétáltam szépen a toronyba, és előkapva a vadászpuskámat belelőttem párat a szemtelen szerzetesbe. A darazsai elől időben elugorva pár utántöltés után boldogan üdvözöltem mellényzsebemben az általa elejtett ezüst kulcsot. Annál is inkább, mert a korábban megtalált arannyal ötvözve a kápolnához vezető ajtó kulcsát kaptam. Innen egy létra vezetett a mélybe, ahol a zseblámpám segítségével hamar elbotorkáltam a katakombák végéig, és felvettem a déli szárnyban elejtett lángszórót. A középső részen az oszlopok mögé bújt Scully csak külön öröm volt ezen a dohos helyen.

A templomba létrázva igen különös védőőrizetre bukkantunk – a négy gépfegyveres nem igazán vette jó néven közeledésünket. Így hát hátat fordítva nekik, gyors fedezékkeresésbe fogtunk, hogy aztán biztonságosan leszedegethessük őket. Majd amíg társam a kijárat kikódolásán munkálkodott, én az ösztöneimtől vezéreltetve a kápolna jobb oldalán lévő ajtó felé vettem az irányt. A terem közepén található nyílásnál egyensúlyomat elveszítve a mélybe zuhantam… A következő momentumokra nem emlékszem kristálytisztán – csupán képek ugranak be, hiszen túlspannolt állapotban érkeztem az űrhajó fedélzetére. A töltények felvétele után az idegen létforma legyőzését a pisztolyomra bíztam, hiszen a hatodik érzékem azt súgta: szükség lehet itt még a töltényeimre. Az elsősegélycsomagokkal is spórolva, felkészülten léptem az űrhajó egyik folyosójára, ahonnan hamarosan egy egészen más környezetben találtam magam.

Talán illúzió, talán valóság – mindenesetre az út végén rám váró Entitás eléggé valóságosnak tűnt. Az első formáját még nem volt nehéz leküzdenem, hiszen csak azt kellett elérnem, hogy a rám küldözgetett tűzgolyóiba szépen lassan ő is belegyalogoljon. Az űrhajóba visszakerülve megint cikázhattam vissza az álomvilágba, ahol még három alkalommal kellett győzedelmeskednem a látomásaim felett. Az időben való elfutás és pontos célzás mindig segített. Egyedül arra kellett vigyázzak, hogy az őt körülvevő csatlósok ne érjenek el hozzám… Miután ötödik alkalommal tértem vissza a hajóra, stratégiát változtattam. A lángszórótöltényekkel spórolva, immáron teljes hadikészültségben vártam a teljes, kibontakozott Entitás alakját. Behátrálva egy sarokba csupán meg kellett várnom míg elég közel ér hozzám, hogy ujjamat a ravaszon tartva túljárjak az eszén…

Hogy a történet innentől hogy alakult? Ajánlom figyelmükbe Scully ügynök feljegyzéseit is, hogy teljes képet kaphassanak az ügy tanulságairól. Én mindenesetre sosem felejtem el, amit átéltem. Maradandó élmény volt!

X-Files – A játék

A világviszonylatban majdnem 600 ezer értékesített példánnyal büszkélkedő X-Files: The Game című PC-s és PlayStation-ös játék megalapozott rajongótábort jelenthetett a Vivendi részére, ha úgy gondolták, hogy 1998 után 6 évvel ismét megérett a piac egy új X-Akták játékra. Igaz, hogy az akkoriban 4 CD-re forgatott ’Interaktív Mozi’ a jól ismert nyomozópárost mellékszerepben mutatta be – mégis elsöprő sikert aratott, köszönhetően talán a sorozat misztikus hangulatát tökéletesen visszaadó képi világnak, és az élőszereplős megoldásnak. Ezúttal azonban változott a recept, hiszen a Resist or Serve alcímmel készült PlayStaion 2-es verzió irányítható szereplőivé avanzsálta a sorozat két meghatározó egyéniségét. A stílus ezúttal a népszerű túlélő-horror kategória lett – 3-3 végigjátszható epizóddal. A sorozat összes alkotóját összeverbuválva, az X-Akták pápa Chris Carter jóváhagyásával készült forgatókönyv, és minden résztvevő szinkronhangjaival olyan élethű adaptáció készült, mely méltán válhat minden rajongó kedvencévé. A felhasznált Motion Capture technológia segítségével a színészek kinézete és mozgása megdöbbentően hasonlít az eredetire – még akkor is, ha ezeket számítógéppel modellezték le. Mulder és Scully küldetését már csak azért is érdemes külön-külön is végigjátszani, mert más útvonalon, más feladatokat megoldva juthatunk csak el a végső következtetésig…

Rejtett érdekességek

A játék készítői láthatóan rettentő nagy odaadással álltak a programhoz, így rengeteg elrejtett érdekességre bukkanhatsz. Az utcanevek például egytől-egyig egy-egy X-Akták rész címeit rejti, csak úgy, mint a hirdetéseken, vagy palackokon elhelyezett üzenetek. A végigjátszás során elért eredményeidet a program különböző bonusz matériákkal díjazza – így például betekintést nyerhetsz a szinkronmunkálatok kulisszatitkaiba, vagy a játékhoz készült koncepciórajzokba. A második végigjátszáskor is tartogat meglepetéseket a program – érdemes figyelni a tárgyak hátulját, illetve különböző részeit, hiszen az elrejtett feliratokból egy, szintén a menüből bevihető csalássorozat érhető el…

ÉRDEKESSÉGEK:

A cigarettázó férfit játszó William B. Davis privát életében egyáltalán nem dohányzik. A jeleneteihez használt cigarettákat különböző gyógyhatású füvekből állították össze.

Az Igazság odaát van szlogent 14 eset kivételével minden egyes epizód előtt megtalálhattuk. A 14 kivétel közé tartozik a játék címében megtalálható Resist or Serve is.

A maya kalendárium 2012. december 23-án ér véget – egészen pontosan akkor, amikor az X-Akták szerint az idegenek megszállják a Földet.

Az Eifel 65 zenekar My Console című számában már egyszer megénekelték a ’98-as X-Files játékot…

A kizárólag videó jelenetekből álló X-Files: The Game PlayStation változata 4 db CD-t tartalmazott. Még így is kevesebb helyet foglalt, mint PC-s társa a maga 7 lemezével…

A Muldert játszó David Duchovny-tól nem áll messze a számítógépes és videojátékok világa sem – legutóbb a XIII című játék főhősének kölcsönözte a hangját.

A Piper Maru című epizód a Scully-t alakító Gillian Anderson lányáról lett elnevezve!